Hosszú évekig az volt a taktika:
télen délre, nyáron északra. Amikor Kolozsváron mínusz 15 vagy mínusz 20 Celsius fokot mutatott a hőmérséklet, akkor rendszerint Spanyolország vagy Olaszország déli részére utaztunk.
Nyáron pedig, amikor itt kánikula volt, akkor általában a skandináv országok valamelyike volt a célpont…
Természetesen, alacsony költségvetésű utakról beszélünk…
A Wizz Air kérésére valamikor január végén kérdőívet töltöttem ki: néhány nappal később 10 eurós utalvánnyal leptek meg. Az egyetlen feltétel: február 15-ig foglalni.
PÁNIK.
Hová lehet menni, melyik járat a legolcsóbb. S meleg is legyen. Barira esett a választás, a legolcsóbb időszak pedig február 8-12. volt. Azonnal lefoglaltam az 87 lejes retúr repülőjegyet. A teljes ár 138 lej volt, ebből levonták az 51 lejt.
Szálláskeresés. Bariban és környékén már voltam, most délebbi célállomást szemeltem ki: Brindisi és Lecce. Előbbiben egy banki alkalmazottnál, utóbbiban pedig egy számítástechnikusnál szálltam meg.
Ingyen. A hőmérséklet 8-10 fok között ingadozott..
Az olcsó vonatjegyekkel, az ételvásárlással együtt a négynapos dél-olaszországi összköltségvetése 160 euróra rúgott…
A második csodaszép hely, amit meg látogattam: Brindisi, Dario, a házigazdám szülővárosa és lakhelye.
Kattints az első fotóra, vannak képaláírások is. Az i betűre kattintva megjelenik a teljes szöveg.