Többen kedélyes baráti hangnemben és őszinte érdeklődéssel kérdezték: milyen volt Afrikában?
Azt válaszoltam: több alkalommal voltam a kontinensen, jó volt, sőt, kiváló, ám november közepén harmadmagammal Libanonban töltöttem hat napot. Az ország nevének hallatán mások afelől kérdeztek, mi a helyzet Gadafival? Akik tudták, hogy a líbiai diktátort több mint tíz évvel ezelőtt likvidálták, azok csak arra voltak kíváncsiak, mi a helyzet Líbiában az őrültnek tekintett politikai vezető megölését követően.
Aki pedig teljesen képben volt a kontinensekkel, az országokkal, azok elhelyezkedésével és a geopolitikai helyzettel, az furcsállta, valaki mégis miért menne Libanonba születésnapot ünnepelni. Főleg, mert azt is tudták, hogy november elején az országban kolerajárványtört ki…
November 12-18. időszakban jártunk Libanonban.
Az ötödiknapon, kelet a cél megyünk: Baalbek és a világon egyedülálló barlangkomplexum, a Jeita Grotto (itt sajnos nem lehetett fényképezni, a mobiltelefonjainkat a bejáratnál kellett hagynunk…)
Kérlek, kattints az első fotóra!
Arra gondoltunk, most már nagyjából mindent láttunk, Libanon viszont még mindig tartogatott egy csodát: Baalbek. Természetesen, előzetesen tudtuk, hová és miért megyünk, de a történelem súlya akkor is ránk nehezedett, s ismét hihetetlen időutazásban volt részünk
Így nézett ki… S itt ismét visszatérünk Csontváry Kosztka Tivadarhoz, Libanon szerelmeséhez: 1906-ban itt is festett. A Baalbek (Naplemente Baalbekben) című festményén az ősi város romjai, de az akkor még kisváros részletei is láthatók. Érdekes megjegyezni, hogy a Magyar Nemzeti Galéria által őrzött műkincsen a Jupiter-templom ugyanazon 22 méter magas (!) hat oszlopa látható, mint amit mi is megtekintettünk a helyszínen…
A nagyon jól megőrzött építmények beindították a képzelőerőnket, vajon milyen lehetett, amikor működött a rituális célokra használt óriástemplom? A történészek és régészek szerint Baalbek története 5000 évre (!) nyúlik vissza. Ez a Bacchus-templom
Sex?! 🙂
Magyarországi termék Libanonban
Röviddel naplemente után érkezünk a bejrúti kikötőnek azon részébe, ahol 2020. augusztus 4-én katasztrofális, a földrengéskutató obszervatóriumokban is észlelt robbanás következett be. Mint ismeretes, a libanoni főváros forgalmas kikötőjében 2750 tonna ammónium-nitrátot tároltak, ráadásul gumiabroncsok és tűzijáték közelében… A kémiai vegyszer a műtrágyának, de a robbanószereknek is lehet alapanyaga. Amikor a raktárban máig ismeretlen okból tűz ütött ki, a szabálytalanul tárolt, veszélyes vegyület berobbant
A sajtó által idézett adatok szerint a detonáció legalább 218 ember életét követelte, hétezret megsebesített, százezrek otthonát rongálta meg, az anyagi kárt négymilliárd dollár körülire becsülték
Fáradtan érkeztünk vissza Bejrútba, de valakinak még nehezebb napja volt
Arab kenyér, zaatar és fűzerezett zöldségek: FINOM!
Visszajelzés: FOTÓRIPORT – Örményekkel búcsúzunk Libanontól (Hatodik és hetedik nap) – Kiss Olivér blogja