Kérésemre, a Palesztin Filmfesztivál szervezői több dokumentumfilm és játékfilm megtekintését tették lehetővé. Tavaly a Facebook közösségi portál segítségével bukkantam rá a kulturális rendezvényre, akkor is több produkció állt rendelkezésemre.

Újabb lélektépő élményben volt megnézni

a következő produkciókat: My Gaza online (dokumentumfilm, 22 perc, 2020), 200 meters (játékfilm, 1 óra 36 perc, 2020), illetve az eddigi legmegrázóbbat, az Of Land and Bread (89 perc, 2019) című dokumentumfilmet. Utóbbi tömény és megrázó, lélektépő és könnyeket fakasztó.

Főleg a kisemmizett, megtámadott, megalázott palesztinok által az izraeli B’Tselem emberi jogi szervezet által rendelkezésükre bocsátott videókamerákkal készített Of Land and Bread dokumentumfilmet volt a legnehezebb végigkövetni.

Mellbevágó, hogy Herbornban például

(néhány évvel ezelőtt ott is jártam) az izraeli katona azt mondja egy palesztin férfinek: az utcának ezt a részét csak a zsidók használhatják! Ez kísértetiesen hasonlít a második világháború és az apartheid kapcsán látott és hallott faji elkülönítésekhez és megkülönböztetésekhez… Semmit sem tanultak a történelemből, így megismétlik annak hibáit?!

A lélekszaggató képsorokat látva többen azt feltételezhetik,

az arabokkal szemben ilyen magatartást tanúsít és róluk ilyen véleményt formált az Izraelben élők túlnyomó többsége. A zsidó államban és Palesztinában is jártam – előbbiben kétszer, utóbbiban egyszer. Egyrészt téved az, aki általánosít vagy felnagyítja a jelenséget: akárcsak bármelyik társadalom, Izrael politikai szempontból is sokszínű. Az Izrael államot és az izraeli társadalmat általánosítva vádlók, úgy gondolom, túl egyszerű célpontot szemeltek ki.

Az országban fellelhető az IDF (Israel Defense Forces) katonái által az elmúlt évtizedekben elkövetett túlkapások, zaklatások és atrocitások ellen (keményen) fellépők tömege, az emberjogi aktivisták, az arabokat védő izraeli ügyvédek stb.

Ezen kívül ott vannak az izraeli civil társadalom képviselői (például az Európa Tanács által létrehozott Demokratikus Innováció Díjjal kitüntetett izraeli-jordániai-palesztin ökoprojekt) is, akik a környezetvédelem irányából próbálják elősegíteni a megbékélést és az együttműködést. Egyes szélsőséges, utraortodox telepesek viszont mindenkinek megnehezítik a dolgát és az életét…

Ugyanakkor az általunk önállóan szervezett és kivitelezett izraeli látogatásunk során

a CouchSurfing segítségével a híres, bibliai idők óta létező Abu Gosh faluban laktunk a hajdani kibucban. Annyira bánom, hogy nem tartottam a kapcsolatot a zsidó értelmiségi házaspárral, akik büszkék voltak arra, hogy kiváló kapcsolatot ápoltak arab szomszédjaikkal. Emlékszem, ottlétünk során tűz ütött ki a falu egyik arab házánál, zsidó vendéglátóink pedig azonnal segítségükre siettek…

Nyomasztó, mi több, korántsem járható út ennek a témának a követése, az ehhez kapcsolódó filmes produkciók nézése: a tehetetlenség érzése bárkit felemészt…