Misztikus, rejtélyes és szép:

a magashegyi túrák során évek óta vadászom a felhőtengereket. Most aztán volt bőven részem belőlük.

A koronavírus-mizéria miatt a Hám Péter barátom által szervezett túra pénteken délben összeomlott, sok dolgom volt a szerkesztőségben, így csupán este hétkor kezdtem alternatíva után keresni.

Szerencsére a Dogaru házaspár ötlettel rukkolt elő:

szép lesz az idő, menjünk a Retyezát-csúcsra! Taxiba be, Botihoz fel, Jocó hágóvasait el, vissza, csomagolás, alvás, hajnali 4 óra 6 perckor ébredés, 5-kor indulás. Szinte: Paróczi Ákos barátommal és a hegedűművész Bencével 5 óra 50 perckor találkoztam a Sora üzletház előtt .

A szombati túra után

Bianka barátnőm édesapja, Róbert és élettársa, Ildikó által Királybányatoplicán (Toplița) működtetett Robildi vendégházban pihentük ki fáradalmainkat: első osztályú vendéglátás, disznóvágás utáni finom falatok, nagyon jó pálinka, tiszta és meleg szoba, forró víz… Ahhh…

A többiről meséljenek a Robert Dogaru által készített fotók. Kérlek, kattints az elsőre:

Indulás Râușor elnevezésű üdülőtelepről. A piros háromszög turistajelzésen haladtunk a Retyezát-csúcsig

Itt még a fenyőfák uralják a tájat, ám a felhőtenger is megjelenik

Csodálat

Hó borította sziklákon haladtunk

Hágóvasra nem volt szükség, figyelemre annál inkább

Szerencsére jég nem képződött a sziklákon

Magasztos

Ki járt előttünk?

Lenyűgöző

Pihenő a csúcstámadás előtt

Kilátás

Előcsúcs

A klasszikus csúcsfotó (is)

Mindenki ad neki valamit

Ha már ilyen szép a felhőtenger, csúnyítsuk el

Esztétikai orgazmus

Kontűr

Ilyen sziklákon jöttünk le

Alkonyat

Üdvözöl a Hold

Szükség volt rájuk

Túraadatok