Rossz, hogy kellett, jó viszont, hogy mindkét esetben tudtunk segíteni
Raváról még nem hallottam – tudatlanság.
Hétfőn olvastam a Szabó Laci által küldött riasztást: menni kell, baj van a túlnyomó többségében romák által lakott, a Gyulakuta községez tartozó Maros megyei településen, Raván.Kedden reggel 7 órakor elindultunk.
Jocó, köszönöm szépen, hogy eljöttél, jól esett a támogatásod!
Beszéljenek a fotók. Kérlek, kattints az elsőre!
Adorjáni Rebeka és Ferenc a megrázó pillanatokról mesél
A kolozsvári csapattagok egy része
A fiúk nem vicceltek
Ilyen magas még sohasem volt a vízállás
Mentik, ami menthető
A 70 ezer lejes bálázó gépet alig néhány napja kapták a magyar kormánytól
Párban
Adott pillanatban zuhogni kezdett az eső. Az istállóba húzódtuk meg. A tehenek csodával határos módon túlélték az árvizet, az üresen marad pajtában most pálinkát szolgált fel Rebeka…
Attól tartottunk, a zápor következtében ismét megárad a patak, s menekülhetünk. Egyikünk őrt állt. Ő is kapott finom pálinkát… 🙂
Sok volt a munka
Hajlongók
Ez már csak játék
Reménységkapu
Visszaállítjuk
A szomszédok, rokonok is segítenek
Jocó akcióban
Nem fogyasztotta el az árvíz
A 82 éves Izsák Apollónia azt hitte a “cigány purdék” ellopják a terményét