Bár a filmvilág vonatkozásában kedvenceim a dokumentumfilmek, valami miatt mégis csak tavaly vettem részt első ízben a Nagyszebenben szervezett Astra Nemzetközi Filmfesztiválon.

Tudom, plasztikus, de igaz a román mondás:

Viaţa bate filmul. A dokumentumfilm valójában nem film, hanem a valóság szinte teljesen hű tükrözése. Igaz, filmes produkció formájában. A fikciókban van ugyan képzelőerő, sőt, nem tagadom, ám szememben hiteltelenné válnak, mert nem a valóságot ábrázolják. Nem veszem komolyan őket, mert úgysem igaz. Nem villanyozódom fel, mert kitaláció. Nem lelkesít annyira, mert csupán valaki képzelőerejének szüleménye.

A kedvencek a sorszám alapján:

Idén a tavalyinál több produkciót sikerült megnéznem,

ugyanis már csütörtökön este Nagyszebenbe érkeztünk, a vasárnap estig a következő filmeket sikerült megnéznem:

1. Rodeo

Észtország 1992 – A függetlenség kikiáltása után az első szabad választásokra kerül sor. Az alig 32 éves Mart Laar miniszterelnök lesz.

A politikus és baráti társasága nehezen szokik hozzá a hatalomhoz, konjunktúra szüleménye csupán az, hogy kormányra kerültek. Halászni kell a zavarosban, a belügyminiszter (hölgy) alig tudja a pisztolyt tartani a kezében, nehezen birkózik meg a fejüket felütő paramilitáris alakulatokkal.

Aztán egy váratlan fordulat következik be, s Laarnak távoznia kell.

Érdekelnek a politikai, a társadalmi folyamatokat bemutató dokumentumfilmek, főleg, amikor az igen komoly helyzeteket, eseményeket humoros megvilágításban mutatják be. Ilyen ez a produkció is… 🙂

2. The border fence / Gardul de la frontieră

Ausztria 2019 – Ezt és még egy produkciót kötelezően megnézettetném mindazokkal, akik rettegnek a menekültektől / menedékkérőktől. Tipikus példája a politikai feszültségkeltésnek, s annak is, ahogyan a populista politikusoknak minden alkalommal sikerül saját és pártjuk érdekében félelmet kelteni az emberekben. Ja, s mindez nem a Balkánon vagy Kelet-Európában, hanem a Nyugaton, éspedig a fejlett Ausztriában.

Külön kiemelném az Olaszországban társaival törvényesen dolgozó afrikai munkás álláspontját!

3. State funeral / Funeralli naţionale

Szovjetúnió 1953 – Rendben, hogy csodálatos politikai, társadalmi korrajz, ám hiszem és vallom, hogy 135 perc helyett 90 percben is ugyanolyan hatást ért volna el a rendező. Sőt! S ez volt a filmfesztivál nyitófilmje… Vajon ott is mindenki olyan nehezen bírta, mint mi?

A sztálini korszak hű tükre, az agymosás és a propaganda iskolapéldája. De ilyen hosszan?!

4. Laila at the bridge / Podul Narcomanilor

Afganisztán 2018 – Laila úgy döntött, tesz valamit azért, hogy Afganisztánban kevesebb legyen az utcán, hídon, s az alatta élő drogfüggő. A testvére is hosszú éveken keresztül harcolt a kábítószer ellen. S ezt a harcot egy nő vállalja fel, amelyiknek igen szerény anyagi lehetőségei vannak, s a nők társadalmi helyzete is megérdemelne legalább egy csatát. Az általa alapított és különböző módszerekkel fenntartott rehabilitációs központ léte veszélybe kerül. S akkor mi történik?

A nő egyetlen esélye, hogy nemzetközi elismerésben részesüljön, akár az ENSZ vagy valamelyik amerikai, esetleg európai szervezet díjazottja legyen. Vajon ez bekövetkezik?

5. Rebels with a cause / Rebeli cu o cauză

Erdély 1989 – Igen, Erdély egyik kis településén is volt forradalom 1989 decemberében, éspedig a Temes megyei Nagyszentpéteren / Sânpetru Mare. S ki dokumentálta? Hát éppen Dobrivoie Kerpenisan, aki éppen december 17-én érkezett a Német Szövetségi Köztársaságból (NSZK) a Romániában élő nagyszüleihez… Fényképei kordokumentumok, a fotókon szereplő személyek pedig elfelejtett hősök, akik érdek nélkül a szabadságért vonultak utcára a magyar határhoz közeli faluban.

Jól összeállított produkció egy teljesen váratlan forrásból: Kerpenisan, akivel személyesen is beszélgettem, véletlenül rátalált a közel 30 évvel ezelőtti filmkockákra, s úgy döntött, dokumentumfilmet készít. A forgatás nem volt egyszerű művelet, hisz még Spanyolországba is el kellett mennie, hogy megszólaltassa azt a nőt (akkor még tinédzsert), aki elindította a forradalmat Nagyszentpéteren… 🙂

6. Lapü / Lapü

Koumbia 2019 – OMG! Megbántam, hogy elmentem erre a filmre, bár izgalmas, általam eddig nem ismert témát dolgoz fel: kolumbiai családoknak a halottak exhumálására vonatkozó szokásai. Vontatott, túl hosszú, unalmas…

7. For Sama / Film pentru Sama

Szíria 2011-2019 – A filmfesztiválon vetített KEDVENC DOKUMENTUMFILMEM. Megnézését kötelezővé tenném mindazok számára, akik ellenzik, hogy Európa korlátozott számban befogadja a biztonsági szempontból veszélyt nem jelentő menekülteket/menedékkérőket/migránsokat!

A fájdalom, a szenvedés és a gyász hangja. Inkább nyelve: az arab. A muszlimokkal kapcsolatos annyi fekete filmet láttam már, hogy ezt a nyelvet semmiképp sem tudom mással asszociálni. Főleg nem terrorizmussal.

Beszélgetés Waad Al-Kateabbal és férjével Hamzával:

 

8. Meeting Gorbachev / Întâlnire cu Gorbaciov

Bár Werner Herzog rendező rettenetesen hízelgő módon (magyarán nyal) mutatja be a Szovjetunió volt vezetőjét, Gorbacsov történelmi érdemei nem tompulnak… 🙂 Betekintést nyerhetünk az immár 87 éves politikus magánéletébe, illetve megtudhatjuk, mit gondol a jelenlegi vezetőkről és az oroszországi politikai helyzetről.

9. Being Romanian: a family journal / Jurnalul familiei -escu

Joviális, de ugyanakkor mélyreható elemzése annak, milyen átlag románnak lenni. Egyben humoros. S hol vannak a magyarok? 🙂

10. School of seduction / Cursuri de seducţie

Oroszország 2019 – Ha nincs gazdag pasasod, szerezz magadnak. Ám ez korántsem könnyű feladat egy olyan társadalomban, amelyben a nők többségben vannak. Pénz akad, de meg kell találni, melyik férfi pénztárcájában vagy folyószámláján van. S ehhez komoly tanfolyamra van szükség: leleményesség, etikett, behálózási el elcsábítási technikák. Igen, erre szakosodott pszichológus is van. Hol?

11. My father’s son / Fiul tatălui meu

Izrael – 2019 – Csodálatos dokumentumfilmek készítésére képesek a különböző országokban tanuló fotó, film és/vagy média szakos egyetemi hallgatók, doktoranduszok. Ez nem az. Bár a végén annyit nevettem, hogy csorgott a könnyem… 🙂

12. Immortal / Nemuritor

Mélyreható üzenet, politikai és társadalmi mondanivaló, Oroszország. Művészi alkotás, az Astra Nemzetközi Filmfesztivál nemzetközi díjának nyertese, de unalmas.

13. The opposite of love is not hate / Dincolo de dragoste nu e neapărat ură

Izrael 2019 – Hosszú ideig azt hiszed, unalmas, érdektelen, silány, felszínes, szürke. Aztán MEGÜT…

****

Érzelem és élmény keveréke a filmfesztivál. Két dolgot nem értek: miért nincs közönságdíj és fesztiválapp…

Egyébként, szerintem, a nemzetközi kategóriában mindenképpen a For Sama / Film pentru Sama című filmet kellett volna díjazni!!!