Kipróbálom, milyen.

Hat évvel ezelőtt nagyon világos volt, milyen sokk hatására döntöttem a vegetáriánus életstílus mellett. Bevallom: a lélektépő látvány ellenére csupán két hétig bírtam hús nélkül. A miccs és a tarja visszarángatott a „bűnösök” világába.

Most eléggé homályos körülmények között tértem rá a húsmentes útra. Március közepén Madeira szigetén szinte egyáltalán nem fogyasztottam állati darabokat, hazaérkezéskor után egyáltalán. A kísérletet folytatom…

Tapasztalatok:

1. Bár elég sokat eszem, folyton éhes vagyok,
2. Testsúly, a gyomor terheltsége szempontjából “könnyebbnek” érzem magam, akárcsak véradás után,
3. Tompult a látásom, a hallásom, nem kapcsolok olyan hamar (magas labda, ne üsd le!) Ma például biciklizés közben geoládáztam, s egyszerűen nem láttam/hallottam olyan jól, mint korábban, amikor ugyanannyit aludtam stb.,
4. Sokkal hamarabb a fejembe száll az alkohol,
5. Ugyanolyan jól bírom a bringázást: a GPS szerint ma 27 kilométer, sok szintkülönbséggel: Unió utca-Majális utca-Eugen Ionesco utca-Silva vendéglő-Bükk-erdő-Ardenalin Park (sajtos-gombás pizzát fogyasztottam)-Bükk-erdő-Monostor végi sporttelep-Mehedinți utca-Babeș park-Rózsák parkja-Sétatér-Unió utca.

Valamelyik nap Popovics Emmával ebédeltem, s újabb érvet mondott: böjt.

Szombaton Sallai János barátom születésnapján két miccset a tányéromra tettem ugyan, de nem ettem meg, ma viszont a szüleimnél laskát ettem a húspörkölt szószával (olajban üvegesre pirított hagyma, nagyon húsos ízű) legurítottam. Őszintén: úgy éreztem, megolajoztam a gyomromat, jobban éreztem magam.

Neked mi a tapasztalatod? Próbáltad, és feladtad? Vegetáriánus vagy? Szoktál böjtölni?