Elégedetlenkedünk, hogy né, ismét politikai válság van. Ezek a politikusok ismét egymásnak estek, keltik a feszültséget, de bezzeg jól élnek, mi meg… S mégis, mi lenne, ha csupán minden negyedik évben lennének helyhatósági vagy parlamenti választások, a kormányfőt nem mondatná le pártja vagy az utca, nem váltanának le pártelnököt, nem lenne népszavazás (apropó, Johannis mintha ígért volna ilyet…), nem lenne politikai feszültség, kormányválság, valamennyi párt kizárólag csak a nép, a nemzet és az ország javát szolgálná. Nem lenne gőg, emberi gyarlóság, hiányoznának a politikára és a politikusokra jellemző manőverezések, övön aluli ütések, miegymás. Idealisztikus társadalmi és politikai berendezkedés. Az Őrtorony jut eszembe, a báránnyal és az oroszlánnal.

Unalmas lenne az élet.

Persze, mindennek ára, következménye van. A politikai instabilitás feszültséget eredményez a társadalomban, elterjed a bizonytalanság, amely a pénznemre, a befektetésekre, a közhangulatra is kihat.

De ha gyorsan véget vetnek neki, s az RMDSZ ismét kormányra kerül? Nem kell azonnal köpni, harákolni, hányni, kérdést tettem fel csupán…