Bevallom, aggódtam. Vagy csak a megszokás miatt gondoltam azt, hogy Marosfő után a Zeteváralja melletti Natur Air (Nap) Park nem lesz jó helyszín? Kiváló volt Ibolya és családja marosfői panziójában, ahol éveken keresztül laktam. Amennyiben az időjárás miatt vagy más okból a tábor területén akadozott vagy teljesen ledöglött az internet-kapcsolat, nála általában hasított, gyorsan és hatékonyan tudtam dolgozni, semmi perc alatt fel tudtam tölteni az alkalomadtán több száz megabájtos videóinterjúkat, fotóriportokat, s persze, az alig néhány kilós .doc állományok elküldésével sem volt gond. Kedélyes, kedves és vendégszerető család, jól éreztem magam náluk. Ezt most a rendkívül barátságos és segítőkész szervező hölgyek és urak pótolják… Ezzel, persze, nem akarom azt állítani, hogy a korábbi években másképp volt! 🙂 Ráadásul a panzió tűrhető távolságra volt a tábor területétől, de éppen annyira messze, hogy aludni lehessen a hajnalig dübörgő zenétől. Most szerencsére a bulis sátrat távol tették a faházikóktól…

Kisebb megszakítással az EU-táborba még akkortól járok tudósítani (na, s egy kicsit nyaralni, szórakozni is…), amikor még Tusnádfürdőn szervezték anno. Ott is hatalmas volt a tér, a résztvevők nem tudták betölteni. Ez volt Marosfőn is. Ráadásul az előadók egy betonból készült magaslatra helyezett asztalról „szóltak le” a fiatal hallgatóságnak. Formalizált volt a környezet, pedig nyári diáktáborról beszélünk. Volt viszont infrastruktúra, el lehetett oda jutni úgy vonattal, mint személygépkocsival.

Bár kissé körülményesen sikerült megtalálnunk a helyszínt Kustán Magyari Attila kollégámmal (kár, hogy Zetelaka vagy Zeteváralja után vagy legalább az útkereszteződéseknél nincsenek reklámtáblák…), azonnal megtetszett. Ízlésesen felépített faházikók, sátrak, székek gyanánt szalmabálák, ügyes kis fősátor. Egyébként sok előadó is dícsérte a választást.

A park tulajdonosa, Varga Ákos elképesztő munkával és energiával hozhatta csak létre, ami itt van. Gratulálok! Ő is barátságos, segítőkész, látszik, viszont, hogy rengeteget dolgozik.

A programból hiányzott viszont a Marosfőn hagyománnyá vált gulyásfőzés, illetve a fiatalok közötti összeszokást, megismerkedést, a csapatszellem kialakítását célzó szituációs játék. Emlékszem, néhány évvel ezelőtt a politikai pártok létrehozása és a választási kampánynak a fiatalok általi lebonyolítása (még sajtó- és sexbotrány is volt…) kiváló hangulatot eredményezett. Most is mintha lenne valami, de messze nem annyira látványos. Sajnos nincs sajtószoba vagy egy-két laptop, ne kelljen otthoról cipelni a gépet. Ha jövőre megoldják a jó és gyors internet-kapcsolatot, akkor kifogásolhatatlan hely lesz ez.

Minden EU-táborból hiányolom azt, hogy az előadók nem erre az alkalomra időzítik azt, hogy bejelentsenek valamit. Ezt, persze, újságírói minőségemben írom, ugyanis jó lenne arról írni az olvasóknak, ami itt hangzik el először, amit itt jelentenek be.

Na, megyek, mert lejár az ebéd, Kádár Petra is szólt, siessek… 🙂

Ja, s a tábor legszebb neve? PÁLMA.

******************************************************************

A hangulatképek ide kattintva tekinthetők meg.

******************************************************************