Lassan már nem telik el hét anélkül, hogy a kolozsvári magyar közösség ne kapjon egy pofot a többségtől. Hol a Szent Mihály plébániatemplom vakolata hull le a Főtéren zajló népünnepélyen szervezett koncert hangereje miatt, hol ugyanazon épület falát mázolják be graffitivel, hol a Mátyás-szoborcsoport talapzatát mázolják be festékkel.

Most meg itt van Kolozsvár esete a jegyautomatákkal.

A tények:

• a polgármesteri hivatalnak alárendelt Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) által szerződtetett cég a Kolozsvár felirat nélküli fóliákat ragasztott a jegyautomatákra.
• Bármennyire is tagadja Horváth Anna, a Kolozsvár öntapadós UTÓLAG került a fóliákra. Kedden megvizsgáltam több szerkezetet, úgy az Unió utcai kettőt, mint az Állami Magyar Színház előttit, amely alapján hétfőn kitört a botrány. Nem is csodálkozom: miközben az épületben a városháza képviselője, Gheorghe Şurubaru alpolgármester Emil Boc multikultiról, multietniről és multilingvről szóló üzenetet közvetítette a díszes közönségnek, addig néhány méterrel odébb éppen az öntapadósokat távolították el. Ugyanakkor végigmentem a 25-ös számú trolibusszal, s ellenőriztem a Györgyfalvi negyedben levőket. Ugyanaz a helyzet: az UTÓLAG kiragasztott Kolozsvár öntapadósokat eltávolította valaki.
• A helyi román sajtó nem háborodott fel a város magyar nevének a jegyautomatákon történt megjelenésén. Igaz ugyan, hogy a Monitorul de Cluj bombasztikus, bulváros, figyelemfelkeltő címet adott cikkének, de ez pozitív kicsengésű volt.
• A magyar színház előtti öntapadóst a CTP-RATUC két alkalmazottja vette le.
• A magyar színház előtti jegyautomatánál akciózó két CTP-RATUC alkalmazottat nem büntette meg a rendőrség, mert a Szabadság helyszínen levő munkatársa szerint azt mondták nekik

felsőbb utasításra cselekszenek.

Lehetséges forgatókönyvek:

• Az öntapadósokat a Musai-Muszáj aktivista, mondhati rámenősebb és határozottabb csoportosulása, a Most-Acum (lásd a Kolozsvár bejáratánál elhelyezett többnyelvű helységnévtáblákat, a sétatéri filagóriánál végrehajtott akciót stb.) ragasztotta a Cluj szó alá.
• Az öntapadósokat maga a Kolozsvári Közszállítási Vállalat (CTP, volt RATUC) ragasztotta a Cluj szó alá. Ilyen esetben szerintem Liviu Neag vezérigazgató utasítás és „hátvéd” nélkül nem cselekszik.
• Lévén, hogy a CTP-RATUC alkalmazottját nem büntették meg, szinte biztosra vehető, hogy parancsra cselekedtek, tegnapi telefonbeszélgetésünk során hiába volt annyira felháborodva Liviu Neag, a közszállítási vállalat vezérigazgatója.

Szerintem sokan sokféle színjátékban vesznek részt, hazudunk még egymásnak is.

Úgy vélem, amennyiben nem lépünk a normalitás mezejére, s a Kolozsvár feliratok nem kerülnek vissza a jegyautomatákra, Horváth Annának és a városi tanács RMDSZ-es frakciójának meg kellene szakítania a politikai és közigazgatási együttműködést Emil Boc polgármesterrel és pártjával.

Egy évvel a választások előtt ez még előnyükre is válna.

Egyébként is: Boc-kal már nem lehet együttműködni. Ígérget, többnyelvűségről beszél, a lényegi kérdések (többnyelvű helységnévtáblák, a magyarságot sértő feliratok eltávolítása, magyar nyelvű turisztikai tájékoztató-anyagok nyomtatása, a Iorga-tábla és a gyűlöletre szító, kétes értelmű funári emléktáblák eltávolítása stb.) megoldatlanok. Emlékezzünk vissza, a még 2009-ben Sorin Apostunak benyújtott 11 pontra, mi valósult meg belőle?

Érdemes továbbra is legitimizálni a Boc-féle városvezetést? Egy-két tisztségért, illetve pénzért érdemes még együttműködni vele? Nem vesszük végre észre, hogy nem áll szándékában komoly, hathatós és konkrét lépéseket tennie a többnyelvűség megvalósítása érdekében? Kész röhej, hogy a Mócvidéken levő szülőfalujában, Havasreketyén (Răchiţele) magyarul is kiírnak egy-két dolgot, Kolozsváron pedig ez még mindig csak vágy marad…

********************************

A Kolozsvári Polgármesteri Hivatal mai sajtóközleménye itt. (Azt állítják, a jegyautomaták öt nyelven használható majd, tegnapi terepszemlém során viszont azt tapasztaltam, csak románul, angolul és magyarul működnek.)

Kerekes Editnek a Szabadságban ma megjelent, a témával kapcsolatos kiváló vezércikke itt.

********************************

Rohonyi D. Iván fotói: