Alternatív közlekedési tanfolyamok
Nem lehet megszabadulni a tömegközlekedéssel kapcsolatos témáktól, hogy is lehetne, mikor ezt mi generáljuk. A jelenség gördülékeny lebonyolításához azonban nem elegendőek az érvényben lévő szabályok. Ma reggel, mikor az egyik sarkon térdig eláztatott egy sietős kedvében lévő mikrobusz, alternatív megoldásokon kezdtem törni a fejem.
Be lehetne vezetni mondjuk a kötelező tanfolyamokat minden 14. életévét betöltött állampolgár számára, aki egyszer is ki óhajt merészkedni az utcára. Az elméleti órákon részletes információkat kaphatnak arról, miért érdemes kikerülni a járdán ellentétes irányba közlekedő embert, és megtanulnák mi az értelme a tolerancia elnevezésű fogalomnak. A gyakorlati órák alatt a város utcáit kellene járják, s ezek sarkain az útra festett fehér csíkos felületen átmenjenek a túloldalra.
Buszsofőr csak abból lehetne, aki az érvényben lévő feltételeket teljesítve bevállalja a gyakorlati vizsgát is. Igazán nem nehéz, egy napot kell eltöltenie a városban úgy, hogy egy megállót lábon állva utazik, egyet meg szalad a busz után.
A kamionosoknak is volna egy testre szabott feladat: Az E60-as út teljes romániai hosszát vezessék végig, felét Polski Fiattal, felét pedig Trabanttal. Így mikor legközelebb megfordul a fejükben lenyomni egy kisautót az útról, szemük előtt fog lebegni a kép, melyet a kis Polski szélvédője mögül láttak.
A taxisok sem úsznák meg, két feladat várna rájuk: egy adott pályán jussanak el A pontból B pontba a lehető legrövidebb úton, s ha mindez nem lenne elég, az út szélén veszteglő autókat kerülgessék, melyek közül véletlenszerűen egy-egy az utolsó percben indul el s vág ki eléjük.
A városi közlekedésben aktívan részt vevő sofőrök számára egy egész vizsgacsomag lenne kidolgozva: Villamoson kellene közlekedjenek, annak minden megállójában leszállnak, elmennek a járdáig, majd visszaülnek úgy, hogy közben a villamos mögött megállni kényszerült autók felváltva dudálnak, vagy elhajtanak előttük. Ezek után pedig el kéne gyalogoljanak a város egyik végétől a másikig keskeny járdákon, aminek közepére minden száz méterben egy villanyoszlop van állítva, vagy autók vannak felparkolva olyan rafinált módon, hogy a fal és a kocsi között csak úgy lehet elmenni, ha mindkettőről rájuk ragad a kosz, ha az út felől próbálják kerülni, hátulról vagy elütik, vagy rájuk kiáltanak/dudálnak.
Talán így jobban figyelnénk egymásra…talán.
hogyaszongya 