Nahát... ezt szívesen megkóstolnám. Nagyon különleges lehet!
2011. március 1. 19:30
Kata írta...
Gyergyoban esetleg valamelyik etteremben keszitenek ilyen levest? Igazan beillene a 'helyi izek' koze es nem csak az unalomig latott-evett kaposzta-csorba-puliszka kombinaciot ehetnek a kozelrol-tavolrol erkezett vendegek, utezok. Nem lehetne errol egyezkedni valamelyik konyhafonokkel?
Duende: amikor majd Gyergyószentmiklósra jössz, emlékeztess előtte, hogy beígértem neked az ángádzsáborlevest. :)
Kata: sajnos Gyergyóban egyik vendéglőben sem lehet ilyen levest fogyasztani. Egyrészt, mert az ángádzsábor elkészítése mint korábbi bejegyzésemben láthattad eléggé macerás. Magyarán, igen sok kéz kell ahhoz, hogy kevés készüljön belőle. Másrészt a churut mint fűszer kétlem, hogy szerepelne a junijó hivatalos fűszerlistáján.
Kati: az úgy működik, hogy mindenki mindenkitől tanul.:)
Életünk és ételeink: ha szereted a savanykás ízvilágú leveseket,biztos ízlene.
Wise Lady: A jó churut készítésének titkát mindössze 2-3 vénasszony ismeri Erdélyben. Ezt azért állítom ennyire biztosra, mert a különleges fűszert csak azokon a településeken ismerik,ahol örmény származásúak élnek. Ahol még mindig készítenek churutot az az én városkám, Gyergyószentmiklós. Itt pedig két öregasszony készíti. Hogy más örmény településeken mi az ábra, nem igazán tudom. De gyanítom, hogy nem járnának hozzánk churutot vásárolni a szombati piacon Csíkszépvízről, Szamosújvárról és Erzsébetvárosból. Azt viszont megígérhetem, hogy addig nem engedem meghalni a két öreglányt, míg el nem árulják nekem a titkot és a pontos technológiát. :)
:)) Lehet hogy szavadon foglak Alíz. Erdély ellenállhatatlanul vonzani kezdett az utóbbi időben. Nyárra oda szeretnék menni idén... (Remélem férjuramat is rá tudom beszélni, különben mehetek egyedül. :)) )
Duende: nyugodtan fogjál szavamon.:) Mindenképp, ha jössztök/jössz, időben szólj, hogy tudjam szabaddá tenni magam néhány napra. A többi részletet privátban megbeszéljük, de akár az is szóba jöhet, hogy néhány napig nálam szálljatok meg.
Kedves Alíz! A férjem kolozsvári és az apai részről örmény származású. Náluk is minden ünnepen hurutos levest készített az édesanyja, és most én - mint anyaországi feleség - vettem át a hagyományt. Eddig Szamosújváron vette anyósom a hurutot az ott élő örmény nénitől, de ő azóta elköltözött. A készleteink fogyóban vannak és szükségünk lenne egy új beszerzési forrásra. Tudnál segíteni? A férjemet ismerve bármeddig képes elmenni érte! :-))) Előre is köszönöm! Üdvözlettel, Jech Enikő enikojech@gmail.com
Írtam e-mailt és abban részleteztem, hogyan tudnék nektek hurutot küldeni. De most, hogy figyelmesebben olvasom a levelet, már nem olyan egyértelmű, hogy hol is laktok. Mind1, majd ezt is tisztázzuk. :)
Kedves Aliz! Ezelőtt 5 évvel jutott eszembe Elhunyt Édesapám receptje,Olaszországban.Rémlett,hogy zöld volt,és tejjel készült,még otthoni emlékekből.De kislány voltam amikor ettem belőle,aztán netten utánanéztem és elkészítettem,persze nem állt 6 hétig,és nem formáztam,üvegbe,hűtőben tároltam,és ha jól emlékszem, kefir,joghurt,és tejfölt tettem bele.De így is közelítette az igazi hurut ízét.(ha nem is,nekem nagyon jól esett,hogy nem okozott gondot a távollét)Két nemzet dicsőítette,és ugyancsak hatalmas sikert értem el a saláta levessel is.Köszönjük a blogot!A recepteket!Szép napot Önnek!és az olvasóknak is!
2014. január 28. 15:02
[Image]Amint ígértem, következik az ángádzsáborleves, ami kedvenc kisvárosom örmény származású családjainak asztalára kerül minden fontosabb ünnepen. Vagyis ángádzsáborlevest főznek karácsonyra és húsvétra, de olyan alkalmakkor is, ha rég nem látott kedves rokon, barát teszi látogatását a családnál. [Image] A leves különleges fűszere a churut, amit hosszasan erjesztett tejből készítenek petrezselyemzöld és zellerzöld hozzáadásával, alapja pedig egy jó erős marhahúsleves. A churut készítésének leírása megtalálható Gergely Éva néni valamelyik szakácskönyvében is, bár az a két gyergyószentmiklósi néni, aki még Erdélyben készít churutot azt állítja, hogy ők másként szokták. Gyermekkoromból emlékszem, hogy az én nagyanyám is készített churutot abból a tejből, amit hosszú időn át a platni kályhacső felőli részén tartott egy hatalmas befőttes üvegben. Időnként megkavarta, még töltött hozzá tejet, aztán mielőtt kifőzte volna a zöld nyeles csészében próbát főzött és ha jónak találta mind állagra, mind ízre, akkor egy nagy edényben kifőzte, sok-sok zöldet adott hozzá, majd vászonba kötötte, kicsöpögtette a fölösleges levét és kúp alakúra formázta, mint a mellékelt képen is látható. Én azonban már nem főzök churutot főleg azért, mert nem jutok hozzá jóminőségű, zsíros házitejhez, és mert a kereskedelemben kapható, tehenet soha nem látott fehér lötty a hozzáértők szerint nem alkalmas a churut készítésére. Sőt, azt sem titkolom, hogy a churutot mostanig a székelység által kifejlesztett, szárított vargányás krumplileves savanyítására használtam és ez az első ángádzsáborleves, amit főztem életemben. Isteni lett, ha lesz segítségem ángádzsábort "bügyürgetni", akkor máskor is fogok még ilyet főzni.
Hozzávalók: 3-4 liter jó erős marhahúsleves, egytojásos levestésztából készült ángádzsábor, 1 churut, 3 dl tejföl.
Elkészítése: A leves felében kifőzzük az ángádzsábort, majd hozzátöltjük az időközben felforrósított többi levest is. Ha szárított churutot használunk, előbb lereszeljük, ha meg nem, akkor simán elkeverjük a tejföllel és legírozzuk vele a levest. Aki savanykásabban szereti, több churutot is tehet bele.
Jó fakanálforgatást!
14 megjegyzés
Ablak bezárása Ugrás a megjegyzésűrlapraErre a receptre igen régóta várok...Köszönöm!:-)))
2011. március 1. 17:28
Nahát... ezt szívesen megkóstolnám. Nagyon különleges lehet!
2011. március 1. 19:30
Gyergyoban esetleg valamelyik etteremben keszitenek ilyen levest? Igazan beillene a 'helyi izek' koze es nem csak az unalomig latott-evett kaposzta-csorba-puliszka kombinaciot ehetnek a kozelrol-tavolrol erkezett vendegek, utezok. Nem lehetne errol egyezkedni valamelyik konyhafonokkel?
2011. március 1. 20:29
Gabojsza: tudom, azért is szóltam. :)
Duende: amikor majd Gyergyószentmiklósra jössz, emlékeztess előtte, hogy beígértem neked az ángádzsáborlevest. :)
Kata: sajnos Gyergyóban egyik vendéglőben sem lehet ilyen levest fogyasztani. Egyrészt, mert az ángádzsábor elkészítése mint korábbi bejegyzésemben láthattad eléggé macerás. Magyarán, igen sok kéz kell ahhoz, hogy kevés készüljön belőle. Másrészt a churut mint fűszer kétlem, hogy szerepelne a junijó hivatalos fűszerlistáján.
2011. március 1. 20:37
Nagyon finom lehet ez a leves, szívesen megkóstolnám.Űgyes vagy, hogy elkészítetted, így mi is tanulhattunk tőled. Köszi.
2011. március 1. 23:15
Annyira jó olvasni ezeket a hagyományőrző recepteket. Szívesen meg is kóstolnám..szinte biztosra veszem, hogy nem okozna csalódást!
2011. március 2. 9:25
Ez nagyon izgalmas étel! Szívesen hallanék a churutkészítésről.
2011. március 3. 23:29
Kati: az úgy működik, hogy mindenki mindenkitől tanul.:)
Életünk és ételeink: ha szereted a savanykás ízvilágú leveseket,biztos ízlene.
Wise Lady: A jó churut készítésének titkát mindössze 2-3 vénasszony ismeri Erdélyben. Ezt azért állítom ennyire biztosra, mert a különleges fűszert csak azokon a településeken ismerik,ahol örmény származásúak élnek. Ahol még mindig készítenek churutot az az én városkám, Gyergyószentmiklós. Itt pedig két öregasszony készíti. Hogy más örmény településeken mi az ábra, nem igazán tudom. De gyanítom, hogy nem járnának hozzánk churutot vásárolni a szombati piacon Csíkszépvízről, Szamosújvárról és Erzsébetvárosból. Azt viszont megígérhetem, hogy addig nem engedem meghalni a két öreglányt, míg el nem árulják nekem a titkot és a pontos technológiát. :)
2011. március 4. 14:31
:)) Lehet hogy szavadon foglak Alíz. Erdély ellenállhatatlanul vonzani kezdett az utóbbi időben. Nyárra oda szeretnék menni idén... (Remélem férjuramat is rá tudom beszélni, különben mehetek egyedül. :)) )
2011. március 4. 16:55
Duende: nyugodtan fogjál szavamon.:) Mindenképp, ha jössztök/jössz, időben szólj, hogy tudjam szabaddá tenni magam néhány napra. A többi részletet privátban megbeszéljük, de akár az is szóba jöhet, hogy néhány napig nálam szálljatok meg.
2011. március 4. 17:56
Köszönöm Alíz, nagyon aranyos vagy! Majd írok emilt, mikor aktualizálódik és pontosabban körvonalazódik a dolog, jó? És igyekszem majd időben írni. :)
2011. március 5. 9:55
Kedves Alíz! A férjem kolozsvári és az apai részről örmény származású. Náluk is minden ünnepen hurutos levest készített az édesanyja, és most én - mint anyaországi feleség - vettem át a hagyományt. Eddig Szamosújváron vette anyósom a hurutot az ott élő örmény nénitől, de ő azóta elköltözött. A készleteink fogyóban vannak és szükségünk lenne egy új beszerzési forrásra. Tudnál segíteni? A férjemet ismerve bármeddig képes elmenni érte! :-))) Előre is köszönöm! Üdvözlettel, Jech Enikő enikojech@gmail.com
2011. november 7. 18:00
Kedves Enikő!
Írtam e-mailt és abban részleteztem, hogyan tudnék nektek hurutot küldeni. De most, hogy figyelmesebben olvasom a levelet, már nem olyan egyértelmű, hogy hol is laktok. Mind1, majd ezt is tisztázzuk. :)
2011. november 7. 18:12
Kedves Aliz!
Ezelőtt 5 évvel jutott eszembe Elhunyt Édesapám receptje,Olaszországban.Rémlett,hogy zöld volt,és tejjel készült,még otthoni emlékekből.De kislány voltam amikor ettem belőle,aztán netten utánanéztem és elkészítettem,persze nem állt 6 hétig,és nem formáztam,üvegbe,hűtőben tároltam,és ha jól emlékszem, kefir,joghurt,és tejfölt tettem bele.De így is közelítette az igazi hurut ízét.(ha nem is,nekem nagyon jól esett,hogy nem okozott gondot a távollét)Két nemzet dicsőítette,és ugyancsak hatalmas sikert értem el a saláta levessel is.Köszönjük a blogot!A recepteket!Szép napot Önnek!és az olvasóknak is!
2014. január 28. 15:02