Gyönyörű volt idén. Napsütéses, sárga, vörös, rozsdabarna, meleg.
Szombaton a 33-as terem ablakán bámultam ki reggeltől késő délutánig, és figyeltem, ahogy a falavelek komótosan hullnak alá. Azt hiszem a ma reggeli vihar a legmakacsabb leveleket is lecibálta a fákról.
Holnaptól tél van, most mondja a rádió.
“Mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek
bora ecet könnye torma
gyertyájának is csak korma
álldogálhat egymagában
kezében egy szál virággal
mert a legárvább akinek
még halottai sincsenek”
(Kányádi Sándor – Halottak napja bécsben)
Tyű, ejsze ott töltötted a halottak napját!
Sajnos, nekem van már vannak halottaim Kolozsváron is… Van kinek világítani a Házsongárdban.
Nem ott, csak Pesten. De tényleg úgy van, mint a sorokban…..