Úgy tűnt, hetekig egy fortélyos vélelem igazgatja majd a magyar közéletet: Schmitt Pál plágiumügyének az a mikszáthi kedélyű elkenése, amelyben a Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Karának jelentése részeltette a következménynélküliségen régóta edződő magyar közvéleményt.
Aztán váratlanul felgyorsultak az események: az Egyetem szenátusa megszavazta Schmitt doktori címének visszavonását, és ezzel – amint óráról órára követhetjük ! – újabb zsilipeket nyitott meg.
Az csak a történet egyik szála, hogy mit tesz a Fidesz Schmittel. Akit a gyors, akadálymentesített törvényhozás tenderfüzete emelt az államfői tisztségbe, de akivel most a posztkádári világ szokásrendje ül tort a változás ígéretei fölött. A Fideszt most Schmitt súlytalanságának a súlya terheli, amitől valamiképp szabadulnia kellene. Nem mindegy, persze, hogyan: egyesek a gyors lemondásra való felszólítást tartanák fontosnak, mások azt a diszkrét leválást, distanciateremtést tekintenék célravezetőnek, amely Orbán Schmittet „lesérthetetlenező” mondataiból kisejlett.
Itt azonban a történet másik szálát követnénk, Schmitt lehetséges útvonalait, amellyel egyformán üzenhet a következménynélküliségnek, és az államférfiúi szerepértelmezésnek.
Schmitt paradoxona az, hogy államférfiúi tartást csak azzal szerezhet, ha lemond államfői tisztségéről. Ez az egyetlen út számára: volt elnökként a – tisztségéért lemondása esetén is járó – státusát arra használhatná, például, hogy olyan civil kezdeményezéseket bátorítson és támogasson, amelyekkel az övéhez hasonló disszertációkra derül fény. Olyanokat, amelyek épp a kedélyesen átörökített posztkádári szokásvilágot veszik célba, Schmitt korábbi világát, amelyben a presztízsjavak cseréje úgy ment végbe, hogy bizonyos pozíciók belépőt jelentettek további javak – például doktori diplomák – „olcsóbb”, kedvezményesebb, bónuszkénti megszerzéséhez.
Az államférfiúi nagyságról sok szöveget örökítettek korunkra. Jelenti az értéktudat folyamatos megjelenítésének a képességét a politikai útkeresés cikkcakkjai fölött, jelenti a választási ciklusokon túlmutató tervezés képességét, mindazt, ami még a politikai vereséget is bele tudja helyezni a stratégiai útvonaltervezésbe. És nem utolsósorban: jelenti az önkorrekció erkölcsi képességét az elkövetett hibák nyomán kínálkozó önigazolási logikák ellenében.
Schmitt Pál azonban nem tűnik e képességek birtokosának. Már látszik, hogy magyarázkodása egy lefele vivő spirál, és Schmitt Pál karrierjének a logikája épp e magyarázkodásokban bomlik ki. Igazi sportember volt, aki szívesen beszél a sport révén szerzett kvalitások – kitartás, küzdőképesség – politikai és közéleti érvényességéről. Csakhogy pályája mégsem e kétségtelenül meglévő kvalitásainak a műve – sokkal inkább a sport révén szerzett presztízsjavak befektetési vállalkozásaként alakult. S minthogy a sport minden rendszerben presztízsjavakat termelő terület (a sportteljesítményt minden rendszer honorálja), és alkalmak is minden rendszerben adattak, a schmitti út ma már – a plágiumügy fényében – a mindenkori lehetőségek kihasználásának, e presztízs mindenkori alkalomszerű konverziójának tűnik. Konverziónak – bármire.
A kilencvenes évek kedvenc témája volt, hogy az új demokrácia uralkodó elitje a posztkádári világ kapcsolati tőkéjének az újrabefektetésével jött létre. Most, hogy Schmitt Pál politikusból kezd jelenséggé válni, ismét felmerül a kérdés: vajon a magyar közéleti karrierek mekkora hányada épült így, egyfajta folytonosságban a kádári világgal. Persze, nincs erre egyértelmű válasz, hiszen a folytonosság-szakítás értelmezése mindig politikai marad. De van értelme újra és újra feltennünk ezt a kérdést.
reflektorium.wordpress.com 
2012. március 31. at 21:02
Négy jobboldali blogportál szerkesztőinek közös állásfoglalása:
http://konzervatorium.blog.hu/2012/03/31/schmitt_palnak_le_kell_mondania
2012. március 31. at 22:42
Ettől az érinthetetlenségtől hidegrázást kaptam, annál is inkább, hogy az elmúlt egy hét alatt sérthetetlenség-minősítést kapott a házam táján egy olyan egyén, akinek egyrészt semmi köze nincs a házam tájához, másrészt nagyon is sérthetőnek kell lennie, minthogy az is, és most nagyon enyhén fogalmaztam.
2012. április 1. at 13:26
Sanyi, nem tudom, mi történt a házad táján, ezért nem is próbálkozom semmilyen párhuzammal. Orbán “érinthetetlenségezéséből” én azt olvastam ki, hogy a kormány dolgaitól független pályára akarja helyezni Schmittet – ezt vélték egyébként mások is. Meglátjuk, sikerül-e ez a manőver….
2012. április 1. at 14:37
Ez a sérthetetlenság-dolog – még koronás fők esetében is – általában azt jelenti, hogy bizonyos jogi vonatkozások alól mentességet élvez az államfő: például nem perelhető. De hogy nem bírálható, ez agyrém.
2012. április 1. at 14:42
Igy van, ahogy Attila mondja, a mentelmi jog egy alkotmányos szintű megfogalmazása ez a “sértehetetlenség”….
2012. április 1. at 15:05
Értem én, csak zavar ez a megfogalmazásmód, mert kifelé mutat a demokráciából.
Egyébként az alaptörvény ezt mondja ki: “A köztársasági elnök személye sérthetetlen.”
Az utóbbi napok tükrében rájöttem, hogy ez tulajdonképpen azt jelenti: a közt. elnököt nem lehet megsérteni, azzal sem, ha visszavonod a doktori címét, tehát nem sértődik meg, és mintha mi sem történt volna, a helyén marad.
🙂 🙂
2012. április 1. at 08:45
Schmitt a XXI.század tömegdemokráciájának, a politikai profithajszolásnak tucatterméke.
A államférfiúság fölvetése jogos, de föl sem vethető.
Az elmúlt világok folytonossága természetes, csupán a hányad más és más.
Románia is pont ilyen, mert ha valaki szétnézne a parlamentjében, akkor szép számmal találna helyesírni sem tudó, doktor egyetemi oktatókat.
Költői a kérdés, de igaz-e, hogy az is bolond, aki doktorrá lesz a Kárpát-medencében?
Sándor, ha már nemkirály az állam megtestesítője, akkor az államelnöki intézménynek, nem az államelnök személyének, kijár a sérthetetlenség ismérve.
2012. április 1. at 12:31
Ertelemszeruen az itt itelkezo ertelmisegi hozzaszolok kozul egyik sem masolt-forditott egyetlen sort sem a diploma dolgozataban, mesteri – doktori disszertaciojaban masok munkajabol. A forras feltuntetesevel vagy anelkul.
Ha megnezzuk a “feljelento” kiletet es motivaciojat, akkor ertektelenne, mestersegesse valik az egesz cirkusz.
Nem a diploma teszi az embert. Akit meg csupan a diploma tesz ’emberre’ az annyit is er – diploma-mutogato – kep-mutato.
2012. április 1. at 13:46
Hátulról visszafele, “nem a diploma teszi az embert” – így igaz. Schmitt diploma nélkül is lehetne ugyanolyan elismert politikus, mint amilyennek indult. De ha már kellett neki ehhez a diploma is, és fontosnak tartja azt, akkor el kell fogadnia a diplomaszerzés legrigorózusabb módját.
Nem lehet a szellemi tulajdonból lopni ! Tudom, a közvélemény ezt nehezen fogja fel, és ez a szellemi tulajdon sajátosságából adódik. A szellemi tulajdon egyszerre publikus, mindenki haszonélvezheti, és védett, azaz hivatkozás nélkül nem használható további szellemi produktumok előállítására. Minthogy a közvélemény a lopást az anyagi javak köz- vagy magántulajdonával történtek alapján érti, a szellemi tulajdonnak ez a sajátsága nem mindenki számára egyértelmű.
Schmittnek azonban értenie kellene.
2012. április 1. at 15:17
Egy egyetemi vizsga-dolgozatban más szerzőket idézni illetve fordítani, forrásfeltüntetéssel mióta szellemi tulajdonsértés? Ha jól tudom ez idehaza is bevett, mindennapi gyakorlat.
Schmitt saját nyilatkozata szerint pedig önként visszaadta volna a dolgozatot és újat írt volna helyette amennyiben kifogásolhatónak ítéltetett volna – amennyiben ezt lehetségessé vált volna.
Szerintem itt az államelnök megalázása és az ellehetetlenítése volt a cél – akár az egyetem hírnevének bemocskolásával is, és nem az “az akadémiai becsület védelme”.
2012. április 1. at 12:34
Ja es megegy… ha most atbongesznek az osszes kiadott mesteri, doktori, akar csak egyszeru diplomas dolgozatat – hanyat kellene visszavonni – hanyan tarthatnak meg “hangzatos cimuket”? 1%? vagy meg kevesebb.
2012. április 1. at 13:27
Biztos, hogy nagyon sokat vissza lehetne vonni. Talán meg is kellene tenni…
2012. április 1. at 14:35
Fantasztikus ez a logika. Más is lopott, miért ne lophatna a köztársaság elnöke is? Egy mondatban: azért, mert ő a köztársaság elnöke.
2012. április 1. at 15:09
A logika ebben van: nevetsegesse valt az egyetem – olyan embernek adott doktori cimet aki ezt nem erdemelte meg, majd 20 ev utan “gyorsitott eljarasban” tonkretette ugyanannak az embernek a sok munkaval felepitett karrierjet – egy allamelnokrol van szo.
Kivancsi vagyok hanyan mernek diplomat szerezni, mesterizni, doktorizni a Semmelweiss egyetemen. Es arra is, hany helyet zuhan az orszagos es nemzetkozi rangsorban az egyetem.
2012. április 1. at 15:16
Ó igen, és Georgievnek is a kurva anyját.
2012. április 1. at 16:29
Nagyon megfontolandónak tartom azt, amit Szalai Ákos írt erről:
http://velemenyvezer.blog.hu/2012/04/01/az_ugy_foszereploje_nem_schmitt_pal_szalai_akos_kulonvelemenye
2012. április 1. at 18:19
Nem jon hogy elhiggyem, hogy egy ilyen “neo-kommunista”, a kuruc.info baloldali megfelojenek szamito uszito blog velemenyet tartja egy jobboldali akademikus mervadonak.
2012. április 1. at 18:50
“Szalai Ákos különvéleménye” – írja nagy fekete betűkkel a címben. Szalai Ákos közgazdász, ott írja névjegyben, hogy kicsoda:
“a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának és a Széchenyi István Szakkollégiumnak az oktatója. A II. János Pál Gazdaságetikai Intézet munkatársa. A Magyar Jog és Közgazdaságtan Társaság elnöke.” (még, jelenleg legalábbis…).
Nem a véleményvezér főszerkesztője vagy szerzője. Szerintem nem mond marhaságokat, sőt.
2012. április 1. at 22:24
A Véleményvezér mint a kurucinfó baloldali megfelelője? Ez viccnek is rossz, remélem, annak is szánta. (Magunk közt szólva, a kurucinfónak nincs mérhető olvasottsággal rendelkező baloldali megfelelője, bár az elmegyógyászati esetnek beillő Bartus Amerikai Népszavája keményen gyúr erre a pozícióra; a kurucinfón ugyanis rendszeresen bizonyos népcsoportok fizikai likvidálására szólítanak fel, és nekem most hirtelen nem jut eszembe olyan vérbalos sajtóorgánum, ahol ez előfordulna.)
És bevallom, kezd elegem lenni ebből az összeesküvéselméletes szekértábor-logikából: ha a mi kutyánk kölyke, akkor nem hibázhat, biztosan aljas cselszövés áldozata, és mindenki kommunista, aki támadja. Persze, az egyetemi professzorhad testületileg kommunista, meg a plagizált német tudós, aki kabarétréfának minősítette az egész Schmitt-ügyet, meg a konzervatív sajtó jelentős része, az Akadémia elnökéről nem is beszélve, na meg a NOB, amely vizsgálni szándékszik az ügyet, ők mind mocskos kommunisták. Hagyjuk ezt.
Hogy Schmitt karaktergyilkosság áldozatává vált, ez kétségtelen (gondolom, nem ártatlanul akadt a HVG-s újságírók kezébe az a dolgozat). De azért válhatott azzá, mert bőven találtak rajta fogást. Nem véletlen, hogy nem Mádl Ferencet vagy Sólyom Lászlót sikerült megkaraktergyilkolni. Innentől ez a történet eldőlt, az elnök menthetetlen, és minden nappal, amit a hivatalában tölt, csak növeli a bajt.
2012. április 2. at 08:46
Valoban, egy jobboldal szamara rendkivul ertekes blog az, ahol minden blogbejegyzes temaja ez: Orban Viktor mondjon le es tettenerheto a csusztatas, felreertelmezes. Tovabba ahol az LMP mennyei rozsaszinben van feltuntetve minden bejegyzesben, ahol szerepel.
2012. április 2. at 10:36
Kedves diplomás, Ön mellébeszél. Azt írta, hogy “a kurucinfó baloldali megfelelője”. Én ezt marhaságnak tartottam. Nem azt mondtam, hogy jobboldali, hanem azt, hogy ez az összehasonlítás nem igaz. Nem minden portál, amely támadja Orbán Viktort, “baloldali kurucinfó”. Ámbár ez a mindent összemosó általánosítás jól tükrözi az Ön – hozzászólásokból kiolvasható – szemléletmódját.
2012. április 2. at 20:12
Oszinten nem latok nagy kulonbseget, csupan a “csomagolasban”. Ha a gerincet nezzuk mindketto extrem.
Van aki idehaza tuntet a parlament elotti teren, illetve kialt arulot a baloldali miniszterelnokre szokimondo cikkekben es van aki a New York Timesban es meg tucatnyi befolyasos nyugati lapban sok szaz fizetett cikkben terjeszti azt, hogy a magyar miniszterelnok antiszemita diktator, aki einstandolja az xyz-t (ide helyettesitsuk be kedvunkre azt ami epp aktualis). Idehaza csupan idezgetik a nyugati lapokban kozolt hirdeteseket.
2012. április 2. at 23:53
Kicsit fárasztó már, de még egyszer nekifutok. “Zsidókat a Dunába, buzikat meg utána” – az ehhez hasonló szövegek jóformán mindennaposak a kurucinfón. A miniszterelnök, a kormány, a jobboldal mégoly durva kitámadása és a fizikai megsemmisítésre való uszítás közé nem tehető egyenlőségjel. Ez egyszerűen ép erkölcsi érzék kérdése; és ezt nem vagyok hajlandó tovább magyarázni.
2012. április 2. at 00:07
Kedves diplomás,
hány doktori dolgozat ment át a kezén? Én nem írtam még egyet sem, de fordítottam, illetve szerkesztettem egyet-egyet. A becsületes munkában is akadtak hibák, de az idézetek nem haladtak meg egy bekezdést, ha igen, a mellékletben szerepeltek, mint közzétett dokumentum. A másik dolgozatban viszont egyből feltűnt, ha egy oldalon keresztül nem volt mit javítani, és értettem a szöveget. Olyan nincs, kedves hölgyem-uram, hogy valaki nem jelöli az idézetek elejét és végét, még a kompiláció-típusú dolgozatokban sem. Ilyet kizárólag azért tesz valaki, hogy ne tűnjön fel az idézet hossza!
De kár ezen vitatkozni. Rég volt, amikor az elnök úr meghatóan elmondta (sőt most is elismételte!), hogy anyuci kedvéért csinálta az egészet… Ilyen nincs, ha igaz, sem állíthat egy államelnök ilyet. Továbbá, hogy akkoriban nem is volt ideje rá, de azért ő megcsinálta (anyuci kedvéért)! Nem, nem azért, mert a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke stb. volt, és mint ilyennek szüksége lehetett a címre, a testnevelési főiskola viszont akarva sem utasíthatta el a doktoriját. Hogy most rájuk keni a felelősséget, no comment. Ki tudja, a sumákum laude sem a dolgozatnak szólt, hanem az épp betöltött tisztségnek. Olvassa el kedves naccsád a Wikipédián, hogy Schmitt Pál és pl. Göncz Árpád mit csinált, mielőtt államelnök lett volna. Tanulságos. (Mondottakhoz lásd még: http://hvg.hu/itthon/20120111_Schmitt_doktori_disszertacio_plagium)
De a cím apropóján hadd schmitteljek én is:
„Lépésem nesztelen, itt állok meztelen. – Kérésed hasztalan…”
2012. április 1. at 15:49
Reblogged this on Blogtallózó.
2012. április 1. at 21:05
Az ugyert “felelos” rektor megfutamodott az egyetemet erinto kovetkezmenyek sulya elol, mintegy elismerve hogy tette nem volt helyes… Micsoda karakter!
2012. április 1. at 21:36
Nem árt figyelmesebben elolvasni az ezzel kapcsolatos híreket. Tulassay a döntést most is helyesnek tartja, és kármentésnek gondolja – valószínűleg a Testnevelési Kar dodonai jelentése nyomán. És azért mondott le, hogy az általa helyesnek tartott döntések miatt ne érje politikai macera az egyetemet. Ez nem megfutamodás, mert ha jogi felelőssége lenne neki vagy az egyetemnek, a lemondással nem oldana meg semmit. Egyébként pedig lejárt a mandátuma, sőt, az utódja is meg volt választva – épp csak 3 hónappal később vette volna át a stafétabotot. Szóval: nem megfutamodásról van itt szó.
2012. április 2. at 08:45
Pedig ez tortent – megfutamodott az egyetem megiteleset hatranyosan erinto dontes miatt, aki figyelmesen elolvassa a nyilatkozatot, lathatja. Arra hivatkozik, hogy az egyetem eletebe az o dontesevel “belopozott” a politika – enyhe megfogalmazas miutan megalazott es ellehetetlenitett egy vitathatatlanul ertekes karriert befutott, jelenleg mar 70 eves allamelnokot, hatalmas diplomaciai-politikai botranyt kavart es az azt nyilatkozza hogy az iranyito tanar utasitasait kovette illetve a dolgozata megfelelt a kor kovetelmenyeinek.
Mi tobb a dontessel kart okozott az egyetem es az egesz magyar egyetemi elet hazai es kulfoldi megitelesenek: ugyanis ha az allamelnoknek, akinek karrierje bizonyitotek a szakmai hozzaertesere, masolat a doktorija, milyen lehet a tobbi ott vegzett egyszerubb diake? Ha az orszag legjobb szinvonalu egyetemen ertektelenek a doktori dolgozatok, akkor mi lehet a helyzet a tobbi fovarosi illetve a videki egyetemeken. 🙂
2012. április 2. at 09:33
És ha “belopozott” a politika, az vajon az ő hibája? Olvassuk ezt is:
2012. április 2. at 14:03
Egy fontos dolgot sokan elfelejtenek: a Testnevelési Főiskola és a Semmelweis a dolgozat írása idején két külön egyetem volt. Azaz most a SOTE teljesen ártatlanul megszívja a Schmittnek sokszorosan lekötelezett sportolói diploma-gyár 20 évvel ezelőtti amatőr szervilizmusát.
2012. április 3. at 00:00
Nocsak, most látom: lemondott Schmitt Pál.
2012. április 3. at 09:58
Gershwin Summertime dalának 5 feldolgozást találtam meg a Youtube-n és mindegyik más szép, értékes, idézőjeleket nem használnak nyilván, mert az egy másik MŰFAJ. A doktori, szakmai cikk persze megint másik műfaj.
De szerintem a doktorik értéke a hozzáadott értékekben, újdonságokban van és egy innovatív egyetem azt értékeli. Mert lehet 20 évig is írni (vagy be sem fejezni) egy doktorit, úgy, hogy nagyon sűrűn hivatkozol, formailag okés vagy csak semmi ujjat nem mondasz.
http://uzonkatanosveny.wordpress.com/2012/04/01/summertime-nyari-ido-egy-gershwin-dal-feldolgozasai/