Nem filmről beszélek. És Kurt Russell neve sincs a stáblista élén. Arról van szó, hogy tegnap a New Yorkba beszökött a Zöld. Kicsi reményszínű emberkék bemásztak a New York Szállóba (az épület ma Hotel Continental néven rohad a lábán), és kihirdették a Forradalmat. A karhatalom meg csápolt, mit tehetett egyebet. Ugye, milyen zavaros? Mint egy zagytározó hordaléka. Na, hát ilyesmi történt a tegnap Kolozsváron.Nem tagadom, tetszik a dolog anarchizmusa. Néhány zöld aktivista beszökik az említett kísértetházba, felmegy az emeletekre, ipari hegymászást végez (vagy hogy is nevezik ezt), óriásplakátokat aggat ki, hangosbeszélőkön keresztül szól az alant nyüzsgő néphez, miszerint meg kell menteni Verespatakot, meg a forradalom Verespatakon kezdődik, meg hogy Verespatak nem tűnik el soha, meg ilyenek. Mit is tettek ezek az aktivisták, szimpatizánsok? Sokmindent lehet erre a kérdésre mondani. Viszont a lényeg, hogy tették a dolgukat. Egy vérbeli zöldnek ugyanis ez a dolga, mióta Greenpeace a Greenpeace. Jó. És akkor jöttek a karhatalmi erők, Kolozsvár helyi rendőrségének többé-kevésbé marcona tagjai. Szerencsétleneket nem készítették föl grínpíszből, így hát nemigen tudtak domborítani. Ha, teszem azt, nem hozzájuk hasonló felkészültségű aktivistákkal álltak volna szemben, hanem a világ ökoharcterein edzett grínpíszesekkel, nem is tudom, tán esőerdő nőtt volna tegnap Kolozsvár főterén. De nem ez volt a helyzet. Belefért a dologba a karhatalmi idétlenkedés. Hát így. Ennyi volt.
Két dolgot azért megjegyeznék. Az egyik: a hasonló jellegű megmozdulások jó részére jellemző forgatókönyvhöz képest nem történt semmi új, vagy más. Jön egy Valami (jelen esetben a verespataki ciántechnológiás aranykitermelési projekt a la RMGC), ami károsítja a környezetet. Erre jön a zöld (ökotudatos, természet- és környezetvédő, ahogy tetszik) reakció, spontán tüntetések, anarchotranszdansz, ami és ahogy kell. Erre meg jön a karhatalmi ellenreakció, egyenruhás „roham”, bekísérés, rendőrségi ügy, vád, ügyvéd, egyebek. Vagyis, mindenki eljárt, a Nagykönyv szerint, ezek performanszoltak egy kicsit (mert több nem volt ez, mint performansz), amazok bekísérgettek egy kicsit, tehát mindenki elégedett lehet. Az aktivisták nyugodtan alszanak. A karhatalmiak szintén. Ja, az RMGC szintén. Szép.
A másik dolog: hol van itt forradalom? Verespatakon? A New Yorkban? Kolozsváron? Brüsszelben? Na ne. Minden szimpátiám az ilyen szélmalomharcoké, de talán jobban is megválaszthatnák lózungjaikat a kis zöld don quijoték. Például idézzenek Cervantesből. Vagy nézzék meg a szótárban, mi a forradalom címszó jelentése. Mert ezzel a lózunggal olybá tűnnek, mint az a költő, aki nem rontja el a rímet a vers kedvéért.
2011. november 11. at 10:18
Update (ez így trendi manapság a médiában): ma este az Occupy Cluj performerei újabb akcióra hívják a… hm… szimpatizánsokat? Előadóművészi ambíciókat dédelgetőket? Embereket? Ők tudják. A performansz címe: Tömeges öngyilkosság. Befordítom ide az instrukciókat (például, annak idején, a 60-as években a Fluxus “csoport” ugyanilyen tervek alapján akciózott):
“19.30-kor gyere a kolozsvári Főtérre egy gyertyával. 19.30 és 19.40 között vedd át a halálos ciánadagot Basescutól, Boctól, Borbélytól és Kelementől. 19.40-kor, a hangjelzésre nyeld le a ciánd és roskadj a kövezetre. 19.40 – 19.43 feküdj a földön 3 percig, mellkasodon az égő gyertyával, majd 19.43-kor a hangjelzésre állj fel és hagyd el a helyszínt, mintha mi sem történt volna.”
Szép! Tényleg! Látszik, hogy az akciót művelt fők, netán performerek készítették elő. Különösen az utolsó mondatrész tetszik. Mintha mi sem történt volna. Nagyon relevánsnak tartom!