2008-02-17

csávossy

Nem akarok szombaton dolgozni? - kérdezte a főnökasszony. Akar a fene, de hát ha már kérdezte... Csávossy György beszélt a borról, a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében. Csávossyval már két ízben is készítettem interjut, enyedi otthonában. Mindkét alkalomal remekül felkészült, még jegyzeteket is készített, élmény volt beszélgetni vele, a a beszélgetés után lemeni a ház alatti pincébe... A csombordi legendás pincében nem jártam, de olvastam híres történésekről, valamelyik Utunk évkönyvben, Csávossy írta le, amit le lehetett... Hát elmentem meghallgatni Csávossyt. Autóval. Vagy százan voltak a teremben, mindenkinek pohár a kezében, néhány asztalon alma, meg sajt... Csávossy két másik borásszal Györfy Jenővel és Papp Péterrel érkezett, ők meg hat féle borral... Csávossy mindegyik bort bemutatta, szerintem többen feleségül vették volna őket, ha nem borok, hanem nők lettek volna... Aztán mindenki megkóstolta... A harmadik-negyediknél az öregasszonyok már úgy vihogtak egy egy pajzánabb borbemutató szófordulatnál, ahol alig-lányok bőrének illatához hasonlította a borokat, mintha csak róluk lett volna szó... A hatodik bor környékén már pisszegve próbálták az ilemtudóbbak elhallgattani a visszafiatalodott öreglányokat... Aztán interjut szerettem volna készíteni... A szervező tiszteletes nem vállata, mondván, hogy már túlságosan dadog... Csávosy vállalta nem dadogott... Hétfőn reggel megy adásba, a két percnyi interjut nem kellett vágni... Akatam egy kis bort vásárolni, de a beitatott egybegyülek megvásárolták a teljes készletet, mire kiragadtam a gratulálók karmaiból Csávossyt, és elkészítettem az interjut... A Plébános lehet a megalakulás köszöbén álló Erdélyi borrend zászlósbora, mondta Csávossy... Ha már nem ittam, legalább utána néztem... Az Erdélyi-Hegyalja, Gyulafehérvár és Nagyenyed környéke, Erdély egyik legnevesebb szőlőtermő vidéke, a Királyleányka, a Fehér leányka, a Furmint, a Kövér, a Piros tramini, a Szürkebarát, az Olaszrizling, a Sauvignon, az Ottonel muskotály, a Rajnai rizling, a Neuburgi, a Tramini és a Járdovány hazája.

Innen érkezett a hét végén Kolozsvárra az erdélyi borászat nagy öregje, Csávosy György .

Az európai hírü borász, a belvárosi unitárius egyházközség tanácstermében beszélt a borokról, kiselőadását Nagyenyedi Borászok egyesületének 2 tagja pincéjéböl hozott csodanedükkel támasztva alá. Györfy Jenő és Papp Péter 3- 3 bora, a közönség kóstolás közbeni és utáni emelkedett hangulatából ítélve, nem vallott szégyent. Magam is szívesen tanusítanám, hogy finomak voltak a borok, de autóval érkeztem a rendezvényre, így be kellett érnem a borok dícséretének hallgatásával.

Csávossy György szerint: a nagyközönség úgy van a borral, mint a képtárban a festmények előtt. Annyit mond, hogy: szép. A művészettörténész vagy a képtárvezető viszont elma­gyarázza, hogy miért is szép az a festmény. Tulajdonképpen nekünk, borászoknak is ez a feladatunk, hogy ne csak azt tudjuk elmondani, mekkora alkoholtartalma van egyik-másik bornak, hanem mondjuk el a fogyasztóknak, mitől különleges egy-egy bor.

Az enyedi körzet és egyben egész Erdély egyik legnevesebb borának számít a Plébános.

Ennek a Plébánosnak két legendája is van, mindkettő egy katolikus plé­bánoshoz és a báró Kemény-csa­ládhoz fűződik. Ez utóbbiak reformátusok vol­tak, de a feleség katolikus volt, és a plébános kijárt mi­séz­ni. Az egyik változat szerint, ami­kor a minorita rend egyik pá­te­re kiment Csombordra, a báró Kemény-családhoz misézni, akkor a mise után le­mentek a pincébe, és végigkós­tolgatták mindegyik boros­hordót. Végül meg­kér­dezte a báró, hogy melyik bor ízlett a legjobban, mire az atya azt válaszolta, hogy az, ami a poharába összegyűlt a különféle hordókból. Véleményük szerint a „keverék” jobb volt bármelyiknél, és így született a csombordi Plébános bor

A másik legenda szerint báró Kemény a páternek ajándékozta a kastély alatti területet, melyen alig termett meg valami. Évek múltán, amikor a báró bement a tövisi plébá­niára, és nagyon szomjas volt, bort kínált a páter, ami a kastély alatt termett szőlőből készült. A nagyon finom bornak állítólag így lett Plébános a neve.

Ez a plébános lehetne Nagyenyedi Borászok Egyesületének zászlósbora – mondta Csávossy György.

Miért? – hétfőn reggel a Kolozsvári Rádióban Csávossy elmondja...

Ne menjetek kocsival olyan helyre, ahol Csávossy borokról beszél, és mintát is adnak belőle...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése