Szombaton elvesztettem a Nokia 6303 classic telefont. Nagyon kedveltem: végtelen számú SMS-t küldtem róla (elhagyhatatlan beidegződés azokból az időkből, amikor hosszú évekig kártyás voltam), bírta a strapát.

Többen is kerestük, sikertelenül – pedig tudtam, hol hagytam el, 300 méteres nyomvonalat kellett csak végigjárnunk. Sajnos el volt némítva. Csak ebben az esetben sajnos, ugyanis hét közben ha csengne, akkor hallássérült lennék – túl sokszor „zaklatott”.

Azonnal letiltattam, mi több, jelszóval is levédettem a visszaállítást.

Elkezdődött a csendélet, de mégis hiányzott a szerkentyű. Nem túlzok, ha azt állítom, hozzám nőtt. Több időt töltöttem vele, mint bárki/bármi mással: éjjel is mellettem volt. 🙂 No, ez nem patetikus szöveg, csak a valóság. Gondolj bele: te nem a telefonoddal töltöd a legtöbb időt, nincs (szinte) mindig veled/melletted/a közeledben?

Tudtam, hogy ott van a Hója-erdőben, tudtam, mikor használtam utoljára, éppen kinek küldtem SMS üzenetet, pontosan tudtam, biciklivel melyik nyomvonalon jártam. De mégsem került meg. Lelki szemeim előtt láttam, amint ott fekszik védtelenül. 🙂 S kitartott: ma még kicsengett, de mihelyt az Orange üzletben más SIM-kártyát kaptam, levették a levegőztetőről: megszűnt létezni. 😦

Bántam, hogy nem találtuk meg: pedig olyan közel lehetett hozzánk, csak éppen nem láttuk.

Sajnos Nokia 6303 classic típusú telefont nem gyártanak már, de SZERENCSÉRE február 14-én a laptopomra lementett a telefonon levő összes adatot, így körülbelül csak 20 szám hiányzik, amit azóta tápláltam be. Na, de az emlékeztetők… SZERENCSÉRE három-öt havonta a PC suite program segítségével lementettem a telefonomon levő adatokat, így egy ugyanolyan típusú telefonra vagy a vele összeegyztethetőre visszamenthetem azokat. 1578 mobilszámom van, ezeket elveszíteni egy újságírónak tragédia lenne.

Most már csak az maradt hátra, hogy a Nokia 6303-as típusú telefont vagy egy azzal összeegyeztethetőt találjak. Igaz, az év elején Égly János barátomtól kaptam ajándékba egy HTC Desire típusú okostelefont, de két magánszervizbe és az Orange üzletben sem tudták átmenteni rá a Nokiából az adatokat. De lehet jobb is, mert amúgy sem akartam áttérni okostelefonra –  hosszú lenne ide leírni, miért. Édesanyámtól kaptam egy Alcatelt (ingyen kapta a thank you pontokra), de arra sem lehet rámenteni az adatokat.

Egyelőre maradt tehát a csend. Nincs pénz új készüléket vásárolni, nincs telefon. Múltkor egy hétig tartott a csend, Lássuk, most mennyit.

Tanulság: MOST VAGY AZONNAL MENTSD LE A TELEFONODON LEVŐ ÖSSZES ADATOT! HA LEHET, KÉT KÜLÖN HELYRE! Ilyen esetek kapcsán gondolj az otthoni és munkahelyi számítógépedre is! Arról is jó lenne lementeni a kulcsfontosságú adatokat.

***********************************************************

FEJLEMÉNY: A szerkesztőségtől kaptam (pénzem nem lett volna vásárolni) egy telefont (köszi, Ildikó!), rámentettem a laptopomon levő, feburárban lementett adatokat, így most nagyjából visszazökkentem a normális távközlés világába.

***********************************************************