Bár néhány vonatkozásban voltak negatív élményeink, Zaragoza mégis kegyes és barátságos volt hozzánk, és kiválóan éreztük magunkat.

A kisebb malőrök (a turisztikai irodában alig beszéltek angolul, olyan buszhoz irányítottak, amely a villamossínek cseréje miatt nem közlekedett, képtelenek voltak pontosan megjelölni, hol található a legközelebbi közvécé) ellenére nyugodtan azt állíthatjuk, hogy szombaton, március 17-én érdemes volt elrepülni Aragónia tartomány fővárosába.

Szerintem az utazási élmények összekovácsolják az embereket, s maradandó élményeket eredményeznek. A csillogás, a pénz csak kevés ideig elég, több kell. A karrier megfeneklik, plafonálódunk, fakóvá, monotonná válik a munka, de ezek az élmények egyediek, tartósak, bármikor elő lehet venni őket, s energiát meríteni belőlük. Így látom.

Ott tartózkodásunkat színessé, érdekessé és emlékezetessé tette barátunk, José Luis, mert ugye az emlékművek, műemlékek, katedrálisok tervezőjének a neve, építésének az éve idővel elhalványul, de a Kanapészörfölőkön (CouchSurfing) keresztül szerzett házigazda mondanivalója szinte mindig megmarad. Legalábbis sokkal hosszabb időre. Az együtt átélt élmények pedig maradandók. Barcelonáról most is Gustavo, Isztanbulról Cem Yildiz, Turkoról pedig Laasi jut eszembe. S a sok-sok közös élmény, amely egyrészt nagyon hosszú ideig elraktározódik, másrészt boldoggá tesz, mert ismételten ráébredek arra, hogy nem vagyok egyedül a világban. Ezek az emberek a fészküket osztották meg velem, ideadták lakásuk kulcsát. Egyben beengedtek magánéletükbe. Ez mérce, ami kötelez, ami alkalmazkodásra késztet, s ami felelősséget jelent.

Költségek:

Útiköltség: Kolozsvár-Zaragoza-Kolozsvár (WizzAir): fejenként 130 lej (30 euró) mindennel együtt (foglalás: 2012. január 4.)

Szállás: ingyenes

Egyéb költségek: 20 euró.

Végösszeg: 50 euró.

Zaragozáról inkább meséljenek a fényképek…

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.