Erdélyi magyar nacionalizmus vagy nemzetszeretet a Kolozsvári Magyar Napokon?


Idén is szép számban jelentünk meg a Főtéren (Szilágyi Palkó Pál/TransilvanArt.ro felvétele)

Felemelő volt a KMN idei rendezvénysorozata is. Büszke voltam, hogy kolozsvári magyar vagyok. Végre nem csak a tiltakozás, elégedetlenség, a tüntetés, a március 15-i felvonulás, jogorvoslat, nyomásgyakorlás, jogkövetelés, kirekesztés, illetve hátrányos helyzetbe kerülés miatti panasztétel, petíció, memorandum, beadvány kapcsán hallanak rólunk a többségiek. Akik, legyünk őszinték, nem értik, mi bajunk van.

Három évvel ezelőtt Mit gondolnak rólunk egyes román értelmiségiek címmel blogbejegyzést írtam. Úgy érzem, azóta árnyaltabban gondolnak ránk, legalábbis itt Kolozsváron, elsősorban a magyar napoknak köszönhetően. Bár néhányszor mi sem vagyunk jobbak a Deákné vásznánál, pontosabban megmásszuk kulturális örökségünk részét, a Mátyás-szoborcsoportot (még az EDDA-koncertet is leállították emiatt), amelyre 800 ezer eurót költött a román és a magyar állam (részben a mi adófizető pénzünkből is), de legalább nem hagyunk (annyi) szemetet magunk után, mint a többségiek.

Sokan voltunk, ennyien maradjunk (Bethlendi Tamás/KMN felvétele)

Igaz, néhány román tudatában úgy csapódott le, hogy Magyarország napjai zajlottak a kincses városban, lassan-lassan mégis beívódik a többségiek tudatába: itt pezseg a magyar kisebbség, sokszínű, változatos és értékteremtő rendezvényeket tudunk szervezni.

Más szóval: nem csak nyugdíjasokból, a grófok és nemesek alig mozgó leszármazottaiból (akik mindig visszakövetelnek valamit) áll a kolozsvári magyarság, hanem vannak közöttünk fiatalok, gyerekek, jó szakemberek, művészek, közösségépítők is.

Más szavakkal: nem múzeumi tárgyként, relikviaként tekintenek ránk, hanem a Főtéren is nagy számban megmutatkozunk. Nem csupán néhány közhivatalban, magáncégnél meghúzódva, alkalomadtán nevünket inkább románosan ejtve élünk, hanem kivonulunk a térre, s megmutatjuk: vagyunk és akarunk lenni.

Pataki Attila és a “drága vérei” (Bethlendi Tamás/KMN felvétele)

Kérdés viszont mennyire vagyunk nacionalisták, s a Kolozsvári Magyar Napokon, mennyire ütötte fel a fejét ez a jelenség – a mi részünkről.

Előbb a meghatározás:

Legfontosabb jellemvonása a nemzet fogalmának előtérbe helyezése, az a nézet, hogy a nemzeti azonosság (nemzeti identitás) az emberi élet alapvető értéke, amely szélsőséges esetekben megelőz minden más szűkebb és tágabb csoporthoz (például társadalmi osztály, párt, vallás) való tartozást, kötődést. A nemzetet a területi egység, a közös nyelv, kultúra, értékrend és szokások, a közös mítoszok és történelem, valamint mindezek tudata jellemzi.

Volt ilyen is. Inkább azt mondanám, hogy egészséges erdélyi magyar nacionalista megnyilvánulások voltak, amelyek nem kirekesztés, hanem integráció volt a mozgatórugója. A rendezvénysorozat a többségnek is nyújtott valamit, nem volt belterjes.

Bár alkalomadtán voltak provokációk, mégsem válaszoltunk azokra. Az EDDA koncert előtt a színpad előtti épület utolsó emeletének ablakai alá kitűztek egy óriás román zászlót, de hamar eltávolították. Pataki Attila se volt semmi: a jól ismert

drága véreim

több ízben elhangzott, s balzsamozta a románok által annyiszor megsebzett lelkünket az is, hogy értékelte az erdélyi magyarok megmaradását és a hagyományőrzését. Lehet, az is volt benne, hogy úgy tekintett ránk, mintha élő tárgyakat kirakatba helyező múzeumban, falumúzeumban járna.

Egészségesen nyilvánult meg az erdélyi magyar nacionalizmus a Kolozsvári Magyar Napokon. Vagy tán csak az „enyhébb” változata, a nemzetszeretet volt jellemző?

**********************************************************************************************

(Mindenképp gratulációim Gergely Balázsnak és csapatának! Balázs alázatos, barátságos maradt, (még) nem ragadta magával a gőg, a fellengzős viselkedés. Hátha továbbra is ugyanilyen marad: nyitott, befogadó az építő kritikára, kíváncsi a kívülálló megfigyelők véleményére, higgadt és kiegyensúlyozott a hízelgés és fényezés esetén)

**********************************************************************************************

Erdélyi magyar nacionalizmus vagy nemzetszeretet a Kolozsvári Magyar Napokon?” bejegyzéshez 25 hozzászólás

  1. Egészséges nacionalizmus nem létezik. A felvilágosult nacionalizmust szokták még emlegetni a románok, ami szintén hülyeség. Nemzet- és hazaszeretet létezik, a baj az, amikor ebbe egy másik nemzet, nyelv vagy kultúra iránti gyűlölet keveredik. Na ettől a ponttól kezdődik a nacionalizmus, és az már nem lehet egészséges.

    Kedvelés

  2. @borbelytamas: Nem értek egyet veled, Tamás. Kirekesztés nélküli, nacionalizmusba “torkolló” nemzetszeretet nem létezhet? Értelmezés, hozzáállás, definíció kérdése csupán – elméleti síkról írok itt.

    Kedvelés

  3. De akkor fejtsd ki részletesebben, hogyan “torkollhat nacionalizmusba a nemzetszeretet”. Mi kell történjen ahhoz, hogy a nemzetszeretet már nacionalizmusnak minősüljön?

    Kedvelés

  4. @borbelytamas: még így is hosszú írás ez ebben a műfajban – blogbejegyzés. Röviden: a kirekesztés által torkollhat nacionalizmusba a nemzetszeretet. A román többség kirekesztése által. Părerea mea… 🙂

    Kedvelés

  5. Timi

    A sörcsapokról nem írtál egy szót sem 🙂

    A szeméttel kapcsolatban viszont tényleg le a kalappal az önkéntesek előtt; amikor a tömeg miatt nem tudtak úgy járkálni, akkor is koncert után egy órával patyolattisztaság volt.

    Kedvelés

  6. @Timi: kevés volt, és civilizáltan zajlott az alkoholizálás. Szemetet sem hagytunk magunk után. Messze nem annyit, mint a többségiek.

    Meggondolandó, hogy míg a Kolozsvári Magyar Napok megjelenéséig csak a románok használták a Főteret, most, hogy legalább egy évben egyszer egy hétig nekünk is megadatik a lehetőség, nem-e volt ésszerű az átalakítás. Ezzel lavinát indítottam el? 🙂

    Kedvelés

  7. Timi

    Következetlenség, Olivér a neved 😀

    Amúgy szerintem nem volt kevesebb sör. Illetve, ha nem lett volna életkorilag ennyire heterogén társaság, kevésbé lett volna “civilizált” – vagyis mondjuk fesztiválosabb, mint így. De ezen kár most filózni 🙂

    A szemét jóval kisebb mennyiségét pedig én továbbra is inkább az önkéntesek ügyességének, mint a tömeg viselkedésének tudom be. Nagyon pozitív élmény volt.

    Kedvelés

  8. @Timi: azt írtam, hogy MEGGONDOLANDÓ. Azaz érdemes elgondolkozni, morfondírozni rajta. Nem szentenciát fogalmaztam meg. Még jómagam sem tudom. Tény, hogy teljesen más (azaz nem ilyen felemelő) lett volna, ha a KMN-t máshol szervezik…

    Disztingválj, ahogy Csoma Boti barátom mondaná… 🙂

    Kedvelés

  9. arnold

    @borbelytamas. Nem árt meglátogatni és kreativan elolvasgatni a http://hu.wikipedia.org/wiki/Nacionalizmus honlapon leírtakat. Túl gyakran és túl felelőtlenül dobálódzunk a nacionalizmus, fasizmus stb. jelzőkkel akkor is amikor ne adj isten egészséges nemzetszeretetről, nemzeti büszkeségről van szó. Azért mert ezt valahol valakik trendinek és a “mai kor” velejárójának tartják nem biztos, hogy helyesek is. A “ami szintén hülyeség” tipusú érvelés ami hülyeség. Ami pedig a ” egy másik nemzet, nyelv vagy kultúra iránti gyűlölet keveredik” illeti az más, azt sovinizmusnak hívják. (lásd a Cogniard-fivérek La cocarde tricolore (A nemzetiszínű kokárda) című vígjátéka alapján terjedt el, amelynek egyik szereplője, Nicolas Chauvin a túlzott hazafiságot személyesíti meg). Tehát ne zürzavarjuk a fogalmakat.

    Kedvelés

  10. SzP

    “Végre nem csak a …. március 15-i felvonulás” ?????????????? Sose fogok benned pozitívan csalódni?

    Kedvelés

  11. @SzP: Igen, amellett, azon kívül még sok minden kellene legyen a többség előtti megmutatkozás, bemutatkozás vonatkozásában. Az is szép és kell, de már nagyon repetitív és őszintén kissé megfoghatatlan, megragadhatatlan a többség számára. Ők ehhez, akármilyen nyitottak, felvilágosultak, magyarbarátok, nem tudnak csatlakozni. A KMN-hez viszont igen.

    Ilyen megvilágításban a március 15-i felvonulás bizonyos szempontból kirekesztő, tehát nacionalista megnyilvánulás, míg a KMN integratív, nyitott, bevonó.

    Kedvelés

  12. HUMUS

    Szerintem a kolozsvari magyarsag jellemzeset es helyzetfelismereset nagyon szepen megogalmazta “Gergely Balázs elmondta, hogy az 50 000 magyar nem biztos, hogy közösséget jelent, és egyre inkább szűkül az a réteg, aki közösségben él. Az Erdélyi Magyar Néppárt Kolozs megyei elnöke a jelen helyzetről elmondta, alig öt-tízezres közösségről beszélünk, a hátramaradó 40 000 ember is magyar ember, de nem aktív tagja a magyar közösségnek. Gergely elmondta, hogy bár az országos politika meghiúsította Kolozsváron a három párt együttműködését, az erre irányuló jó szándékot érezte. ” (Forras ; http://www.magyarnapok.ro/index.php/hu/cimlap/334-kolozsvari-magyar-napok-negyedik-nap)
    Ezt a felvezetest azert is tartom fontosnak mert egyik szememmel buszke vagyok h kolozsvari magyar vagyok,dicseret a szervezoknek de szegyenkeznem kell h kolozsvari magyar vagyok amikor 10000 – 12000 embernyi magyar koztuk en is unnepeltuk csak aug 20.-at.
    Ami a nemzetszeretetet illeti (es szandekosan nem irok nacionalizmusrol) szereny velemenyem szerint jelen volt a reszvevok magatartasaban es mint egy civilizalt vegkimenetellel zajlott es egyben zarult KMN-ok.
    Fejhajtasom es minten tiszteletem a szervevok es az onkenteseknek!

    PS;Azoknak a kolozsvari magyok figyelmebe ajanlom a kovetkezo idezetet a videobol,akik nem voltak ott tegnap este es akikben az ontudat elvesz “Adtak elveket!Atfestettek a szivemet!Kaptam furcsa elveket!Megmondtak h mi jo nekem!Kijeloltek h, hol a helyem!Hogy miket lat a ket szemem,” es remelem a folytatasra rajonnek ok ami igy hangzik h Magyar vagyok!

    Kedvelés

  13. Szász Péter

    @koliver: Veled mi lett? Megsütött a nap a teljesítménytúrán? Nemzeti ünnepünk egy “nacionalista megnyilvánulás” – Kiss Oliver dixit

    Kedvelés

  14. @Szász Péter: nem a nemzeti ünnep, hanem az azzal kapcsolatos megnyilvánilás módja, típusa, jellege, milyensége, formája, alakja.

    Kedvelés

  15. Lolka

    A programból az EMI-t ki KELLET volna hagyni.

    Lásd.
    1. Vetített képes előadás az EMI 10 éves történetéről, munkájáról, aktuális programjairól. Meghívott: Sorbán Örs Attila (alelnök, Erdélyi Magyar Ifjak). Helyszín: MIT sátor, Báthory udvara. Szervező: Erdélyi Magyar Ifjak

    2. 10 éves az EMI: szélsőséges vagy nemzeti? – erélyi öntudat. Meghívottak: Soós Sándor (alapító elnök, EMI), György Attila (író). Moderátor: Bozsó Imre Lehel (elnök, MIT). Helyszín: MIT sátor, Báthory udvara. Szervező: EMI és MIT

    Kedvelés

  16. tomasito

    Persze, lehet rugózni a fogalmakkal, a lényeg azonban a következő: Ha előadják a Humus által jelzett művet, az rendben van, ha Pataky Attila véreimnek szólitja a közönséget, az is rendben van. De ha például József Attilának a Nem, nem, sohá-nak titulált versét adnák elő, vagy ha a Kárpátia haknizna, az már káros és elitélendő lenne szerintem.

    Kedvelés

  17. a mumus

    Elnezest… a sok beszed szegenyseg-szindroman igyekeznek tullepni, de nem talalok a KMN honlapjan olyan rovatot, hogy “velemeny, javaslat”. Vagy nem latom?

    Kedvelés

Ha egyetértesz, azért, ha nem, akkor pedig azért... SZÓLJ HOZZÁ!