Ha jól számolom, 1975 (nem elírás, ezerkilencszázhetvenöt) óta összesen négy esküvőn voltam. Más az életfilozófiám, értékrendem, életszemléletem, életvitelem – ezt most nem részletezem.

Kiváló volt viszont a Vanda testvére, Szabolcs és menyasszonya, Tünde esküvői ünnepsége. Nem éreztem a kényszert, a bizonyos elvárásoknak történő megfelelési vágyat. A szombati családi ebéd laza öltözetben, közvetlen hangulatban zajlott, a polgári szertartás rövid és lényegre törő volt, a fényképeződés decens és ízléses, az egyházi szertartás guszta és… megható. Tudom, senki sem gondolja, hogy ez számomra megható lehet. Elképesztő lelki mélysége, elhivatottsága és fejlett érzelmi univerzuma lehet annak a személynek, aki vállalni tudja, s komolyan tudja venni az Isten és egyház előtti hitvesi fogadalmat. Elismerésem, felnézek az ilyen emberekre.

Lévén, hogy 2001-ben Melinda és Glytz esküvőjén nem voltam annyira rugalmas, mint most, mi több, egyedül vettem részt az esküvő egy részén, akkor a lagzi része másabb volt, mint most. Ez fergeteges parti volt, jó zenével (személy szerint kevesebb lagzi lajcsi-szerű, mulatós számot szerettem volna), volt alkalom cha-cha-chát, salsát is táncolni. Este nyolctól hajnali hatig roptuk a táncot, kemény volt.

Egyedi élmény az esküvő. Részemről a másság, a különlegesség, a változatosság jegyében zajlott az egész esküvői ünnepség. Legyen ilyen is. A következő úgyis csak 8-10 év múlva lesz… 🙂 Tudni kell azt is, hogy ezt az esküvőt Vanda azzal váltotta ki, hogy május végén Marokkóban voltam, s emiatt nem vehettem részt a ballagásán… 🙂

További képek (esetleg) később… 🙂

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.