BiLinGual B(L)oGi

Mikor lehunyom a szemem, mosolygok.             Ahogy leteszem a könyvet és elhagyom a gépet és elvonom tekintetem a törvényről, a kutatási tervről vagy a marketinges elméletekről, az agyam eszeveszetten kezd védekezni azellen, hogy olyasmivel foglalkozzam, ami nem érdemli meg. Csúnya szavak és érthetetlen szövegek helyére kedves képek és lények lépnek, egy október végi séta az esti Szebenben, egy elkapott mosoly, egy felismerhetetlen dallamfoszlány vagy egy bennem kibogzódó filmkép. Haszontalan és szeretett szilánkok.             Az iskola egyértelműen elvesztette a csatát.

*

Închid ochii şi zâmbesc.             Ceva din mine nu acceptă să mă ocup la modul serios cu limbajul de lemn al legislaţiei, cu planuri de marketing şi cercetări. Închid cartea şi mă regăsesc între detaliile bucuriilor mele: o plimbare de noapte prin Sibiu, un zâmbet oprit prea târziu să nu-l observ, o imagine care tot încearcă să se nască, dar nu i-am dat voie încă, acompaniat de o melodie. Şi trenul, la care mă gândesc când cu drag, când cu ură. Autodisciplina mă sufocă. Nu o mai cred.             Toate lucrurile inutile mă ajută să supravieţuiesc.

E frumos ce ai descris despre procesul in care visezi cu ochii inchisi.

Comentariu de obreda ianuarie 26, 2008 @ 4:11 pm

Răspunde

Multam. :”>

Comentariu de Bogi ianuarie 26, 2008 @ 10:59 pm

Răspunde