BiLinGual B(L)oGi

Bored Meow

Eljött az új vizsgaidőszak. Az ember azt gondolná, mi az, túl vagyok már 8 vizsgaidőszakon, egy érettségin, egy államvizsgán és legalább 5 felvételin. Aztán kiderül, hogy mégsem olyan egyszerű a dolog. Hiába nem jöttél ki a gyakorlatból, ha hirtelenjében olyan dolgokkal kapcsolatosan kell okosakat mondani, amihez semmi közöd, például a tanügyi jog, serveződés és management, csak azért, mert egyes tanárok kötik az ebet a karóhoz és nem dolgozhatsz a saját kulturális managementes projekteden. Akkor maradnak a párhuzamok közöttem és aközött, amit tanulni kéne – és soha nem lesz hozzá közöm, mivelhogy kicsi az esélye annak, hogy valaha középiskolai tanár legyek, még kisebb az esélye annak, hogy középiskolai igazgatói pályára áhítozzam (de a kertészmérnöki minősítésre sem vágyom). Végső soron még ez sem jelentene gondot, hisz az ember tanul elég fölösleges dolgot iskolában és egyetemen is még mesteri előtt… de akkor nem kell mást csinálni, mint tanulni. Nem emlékszem még, hogy valaha vizsga ily kevéssé motivált volna, mint most. Kihalófélben van a „jótanuló”-énem?

*

A sosit sesiunea cea mai nouă. Îmi spun că e floare la ureche, doar am trecut deja de 8 sesiuni, de bac, de licenţă şi cel puţin 5 admiteri. Apoi îmi dau seama că nu mai e deloc la fel. Până acum învăţam chestii care îmi plăceau cât se cât sau despre care ştiam la ce-mi pot folosi, dacă… 1. vreau să devin critic, 2.vreau să fac filme, 3. vreau să ştiu să schimb becul sau siguranţa arsă. Nu m-am pregătit pentru cazul în care trebuie să dau examen din legislaţia învăţământului sau managementul învăţământului, când şansele mele de a preda la gimnaziu sau, şi mai rău să devin directoare la un gimnaziu sunt minime. (Hai, şansele mele să fie de 0,001%. Am la fel de multă legătură cu munca unui director de şcoală ca şi cu grădinăritul sau fizica atomică). Am mai învăţat destule chestii inutile dar pe vremea când nu trebuia să fac altceva decât să învăţ. Şi poate că nici nu consideram materiile respective paralele cu viaţa şi cunoştinţele mele. Nu-mi aduc aminte să-mi fi lipsit vreodată motivaţia cu desăvârşire. Dar acum. Cred că agonizează „tocilara” din mine.

3 comentarii so far
Lasă un comentariu